Mikor jár pluszpont az OKJ-s végzettségért a felsőoktatási felvételin?

Hány pontot ér egy OKJ-s végzettség az egyetemi-főiskolai felvételin? Milyen szakképesítést fogadnak el a felsőoktatási intézmények?

  • Eduline

Fontos: egy adott képzési területen csak akkor jár az OKJ-s szakképesítésért többletpont, ha erről a képzési terület felsőoktatási intézményei közösen úgy határoztak. Ezt az információt itt találjátok.

32 többletpont legfeljebb egy, 1993 után szerzett, az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő, 54-es vagy 55-ös szakmaszámú szakképesítésért jár, ha a szakiránynak megfelelő szakra felvételiztek – erről itt tájékozódhattok.

A 2019-es felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Honnan tudhatjátok meg, hogy melyik OKJ-s képzés ingyenes?

Elkezdenétek valamilyen ingyenes OKJ-s képzést, de nem tudjátok, hogyan működik a rendszer? Megmutatjuk, hogy melyik OKJ-s képzéseket támogatja az állam.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.