Nyilvánosságra hozták a 2019/2020-as tanév hiányszakmáinak listáját - nézzük, milyen végzettségű szakemberekből van hiány Budapesten.
A 2018/2019-es tanévre vonatkozó listát a Magyar Közlönyben találjátok meg, az 5. oldaltól (ez a Szabóky Adolf Szakképzési Ösztöndíjra jogosító szakképesítések a 2019/2020. tanévben című 5. melléklet).
Ez a lista jó infó azoknak, akik szakgimnáziumban vagy szakközépiskolában tanulnának tovább (azok ugyanis, akik a listán szereplő szakmák közül választanak, ösztöndíjat kaphatnak), de az OKJ-s képzéseket kereső felnőtteknek is segíthet, ezekkel a végzettségekkel ugyanis rövid idő alatt munkát találhatnak.
A budapesti lista:
ács, ápoló, asztalos, autószerelő, autóbuszvezető, bádogos, burkoló, cukrász, elektronikai műszerész, festő, fodrász, gépgyártástechnológiai technikus, gyakorló ápoló, gyógyszerkészítmény-gyártó, hegesztő, húsiparitermék-gyártó, ipari gépész, karosszérialakatos, kőműves, mezőgazdasági gépész, lováasz, műszaki informatikus, pék-cukrász, szakács, villanyszerelő.
Ha a teljes listára kíváncsiak vagytok, akkor itt megnézhetitek (41. oldalon kezdődik a budapesti lista).
Szívesen tanulnátok szakmát, de nem tudjátok, pontosan hogyan is működik az OKJ-s rendszer? Ebben a cikkben összegyűjtöttünk minden fontos kérdést, amire érdemes tudni a választ, mielőtt belekezdenétek.
Ezek lesznek a hiányszakmák 2018-ban: itt van a budapesti lista
Nyilvánosságra hozták a 2018/2019-es tanév hiányszakmáinak listáját - nézzük, milyen végzettségű szakemberekből van hiány Budapesten.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
