A Fővárosi Bíróság első fokú, nem jogerős ítéletében kedden 2 év börtönbüntetésre, 3 év közügyektől és 3 év gépjárművezető-oktatói tevékenységtől való eltiltásra ítélt, továbbá 153 ezer forint megfizetésre kötelezett egy gépjárművezető-oktatót, aki a vád szerint a sikeres vizsga letételéért pénzt kért tanítványaitól.
A Fővárosi Bíróság honlapján olvasható közlemény szerint Sz. László Istvánt tizenkétrendbeli befolyással üzérkedés bűntette miatt ítélték el, egy esetben a szintén befolyással üzérkedés bűntette miatt emelt vád alól bűncselekmény hiányában felmentették. Az ítélet ellen az ügyész súlyosításért, a vádlott és védője felmentésért fellebbezett.
Az ítélet szerint kétséget kizáróan megállapítható volt, hogy a vádlott gépjárművezető-oktatóként a vizsgázóktól pénzt kért és fogadott el, azt állítva, hogy az összeget a vizsgabiztosnak továbbítva befolyásolja a vizsgák eredményességét. A vizsgázóktól átvett összegeket, összesen 153 ezer forintot bizonyíthatóan nem adta át a vizsgabiztosoknak. A per márciusban kezdődött a Fővárosi Bíróságon. A vád szerint Sz. László István gépjárművezető-oktató volt annál a kft.-nél, amely szervezte és lebonyolította a Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ által támogatott programban részt vevő munkanélkülieknek a C és E kategóriás vezetői engedély megszerzését célzó elméleti és gyakorlati képzést és a vizsgafelkészítést. A márciusi tárgyaláson az ügyész elmondta: Sz. László István 2009 novemberében és decemberében a gyakorlati oktatásra nála jelentkezőknek már az első találkozáskor utalt arra, hogy a gyakorlati vizsga egyes részeit csak akkor tudják majd eredményesen letenni, ha pénzzel "rásegítenek". Mint mondta, a vizsgákon mindenki hibázik, és aki nem fizet, azt nem engedik át, majd hozzátette, hogy ez évek óta így megy. A rutinvizsgáért és a biztonságos üzemeltetés vizsgáért 8-8 ezer forintot, míg a forgalmi vizsgáért 16 ezer és 20 ezer forint közötti összeget kellett fizetni. A vádlott akkor a bíróságnak azt mondta: nem érzi magát bűnösnek.MTIAz elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
