A Fővárosi Bíróság első fokú, nem jogerős ítéletében kedden 2 év börtönbüntetésre, 3 év közügyektől és 3 év gépjárművezető-oktatói tevékenységtől való eltiltásra ítélt, továbbá 153 ezer forint megfizetésre kötelezett egy gépjárművezető-oktatót, aki a vád szerint a sikeres vizsga letételéért pénzt kért tanítványaitól.
A Fővárosi Bíróság honlapján olvasható közlemény szerint Sz. László Istvánt tizenkétrendbeli befolyással üzérkedés bűntette miatt ítélték el, egy esetben a szintén befolyással üzérkedés bűntette miatt emelt vád alól bűncselekmény hiányában felmentették. Az ítélet ellen az ügyész súlyosításért, a vádlott és védője felmentésért fellebbezett.
Az ítélet szerint kétséget kizáróan megállapítható volt, hogy a vádlott gépjárművezető-oktatóként a vizsgázóktól pénzt kért és fogadott el, azt állítva, hogy az összeget a vizsgabiztosnak továbbítva befolyásolja a vizsgák eredményességét. A vizsgázóktól átvett összegeket, összesen 153 ezer forintot bizonyíthatóan nem adta át a vizsgabiztosoknak.
A per márciusban kezdődött a Fővárosi Bíróságon. A vád szerint Sz. László István gépjárművezető-oktató volt annál a kft.-nél, amely szervezte és lebonyolította a Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ által támogatott programban részt vevő munkanélkülieknek a C és E kategóriás vezetői engedély megszerzését célzó elméleti és gyakorlati képzést és a vizsgafelkészítést.
A márciusi tárgyaláson az ügyész elmondta: Sz. László István 2009 novemberében és decemberében a gyakorlati oktatásra nála jelentkezőknek már az első találkozáskor utalt arra, hogy a gyakorlati vizsga egyes részeit csak akkor tudják majd eredményesen letenni, ha pénzzel "rásegítenek". Mint mondta, a vizsgákon mindenki hibázik, és aki nem fizet, azt nem engedik át, majd hozzátette, hogy ez évek óta így megy.
A rutinvizsgáért és a biztonságos üzemeltetés vizsgáért 8-8 ezer forintot, míg a forgalmi vizsgáért 16 ezer és 20 ezer forint közötti összeget kellett fizetni. A vádlott akkor a bíróságnak azt mondta: nem érzi magát bűnösnek.
MTI
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
