A Fővárosi Bíróság első fokú, nem jogerős ítéletében kedden 2 év börtönbüntetésre, 3 év közügyektől és 3 év gépjárművezető-oktatói tevékenységtől való eltiltásra ítélt, továbbá 153 ezer forint megfizetésre kötelezett egy gépjárművezető-oktatót, aki a vád szerint a sikeres vizsga letételéért pénzt kért tanítványaitól.
A Fővárosi Bíróság honlapján olvasható közlemény szerint Sz. László Istvánt tizenkétrendbeli befolyással üzérkedés bűntette miatt ítélték el, egy esetben a szintén befolyással üzérkedés bűntette miatt emelt vád alól bűncselekmény hiányában felmentették. Az ítélet ellen az ügyész súlyosításért, a vádlott és védője felmentésért fellebbezett.
Az ítélet szerint kétséget kizáróan megállapítható volt, hogy a vádlott gépjárművezető-oktatóként a vizsgázóktól pénzt kért és fogadott el, azt állítva, hogy az összeget a vizsgabiztosnak továbbítva befolyásolja a vizsgák eredményességét. A vizsgázóktól átvett összegeket, összesen 153 ezer forintot bizonyíthatóan nem adta át a vizsgabiztosoknak. A per márciusban kezdődött a Fővárosi Bíróságon. A vád szerint Sz. László István gépjárművezető-oktató volt annál a kft.-nél, amely szervezte és lebonyolította a Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ által támogatott programban részt vevő munkanélkülieknek a C és E kategóriás vezetői engedély megszerzését célzó elméleti és gyakorlati képzést és a vizsgafelkészítést. A márciusi tárgyaláson az ügyész elmondta: Sz. László István 2009 novemberében és decemberében a gyakorlati oktatásra nála jelentkezőknek már az első találkozáskor utalt arra, hogy a gyakorlati vizsga egyes részeit csak akkor tudják majd eredményesen letenni, ha pénzzel "rásegítenek". Mint mondta, a vizsgákon mindenki hibázik, és aki nem fizet, azt nem engedik át, majd hozzátette, hogy ez évek óta így megy. A rutinvizsgáért és a biztonságos üzemeltetés vizsgáért 8-8 ezer forintot, míg a forgalmi vizsgáért 16 ezer és 20 ezer forint közötti összeget kellett fizetni. A vádlott akkor a bíróságnak azt mondta: nem érzi magát bűnösnek.MTIA diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
