A Fidesz képviselőcsoportjának vezetője és három frakciótársa azt kezdeményezi, hogy a kormány javaslatától eltérően mégse lehessen elektronikus távoktatás útján elsajátítani a jogosítvány megszerzéséhez szükséges közlekedési alapismereteket.
Lázár János, Bodó Imre, Kontur Pál és Pichler Imre az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványukban a romló baleseti statisztikákra és a megnövekedett gépjárműforgalomra hivatkozva kezdeményezik, hogy "a képzés kizárólag a klasszikus, gyakorlatban bevált pedagógiai elveknek megfelelően, az oktató személyes közreműködésével történjen meg". Így szerintük a tanulók hatékonyabban készíthetők fel a közúti közlekedésre.
A szintén fideszes Vas Imre ugyanakkor nem vetné el teljesen, de 2012-re tolná ki az elektronikus képzési rendszer bevezetését, módosító javaslatával időt hagyna arra, hogy "a szoftverkészítői palettán több piaci szereplő jelenhessen meg". A fideszes politikusok - Vas Imrével együtt - egy másik módosító indítványukban azt is javasolják, hogy a szakirányú műszaki felsőfokú oktatási intézmények helyett a szakminiszter által kijelölt, száz százalékban állami tulajdonú, nonprofit gazdasági társaság szervezze a járművezetői vizsgabiztosok, a szakoktatók és az iskolavezetők képzését és továbbképzését. Álláspontjuk szerint a műszaki felsőoktatási intézmények a vizsgabiztosok, a szakoktatók és az iskolavezetők képzésére nem rendelkeznek kellő tapasztalattal. Indokoltnak tartják ugyanakkor e képzések állami keretek közé szorítását, mivel a szakoktatók és a vizsgabiztosok munkája sokkal inkább pedagógiai, mint műszaki, az iskolavezető tevékenysége és feladatköre pedig gazdasági és jogi jellegű.MTIKönnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
