A Fidesz képviselőcsoportjának vezetője és három frakciótársa azt kezdeményezi, hogy a kormány javaslatától eltérően mégse lehessen elektronikus távoktatás útján elsajátítani a jogosítvány megszerzéséhez szükséges közlekedési alapismereteket.
Lázár János, Bodó Imre, Kontur Pál és Pichler Imre az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványukban a romló baleseti statisztikákra és a megnövekedett gépjárműforgalomra hivatkozva kezdeményezik, hogy "a képzés kizárólag a klasszikus, gyakorlatban bevált pedagógiai elveknek megfelelően, az oktató személyes közreműködésével történjen meg". Így szerintük a tanulók hatékonyabban készíthetők fel a közúti közlekedésre.
A szintén fideszes Vas Imre ugyanakkor nem vetné el teljesen, de 2012-re tolná ki az elektronikus képzési rendszer bevezetését, módosító javaslatával időt hagyna arra, hogy "a szoftverkészítői palettán több piaci szereplő jelenhessen meg". A fideszes politikusok - Vas Imrével együtt - egy másik módosító indítványukban azt is javasolják, hogy a szakirányú műszaki felsőfokú oktatási intézmények helyett a szakminiszter által kijelölt, száz százalékban állami tulajdonú, nonprofit gazdasági társaság szervezze a járművezetői vizsgabiztosok, a szakoktatók és az iskolavezetők képzését és továbbképzését. Álláspontjuk szerint a műszaki felsőoktatási intézmények a vizsgabiztosok, a szakoktatók és az iskolavezetők képzésére nem rendelkeznek kellő tapasztalattal. Indokoltnak tartják ugyanakkor e képzések állami keretek közé szorítását, mivel a szakoktatók és a vizsgabiztosok munkája sokkal inkább pedagógiai, mint műszaki, az iskolavezető tevékenysége és feladatköre pedig gazdasági és jogi jellegű.MTIIdén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
