Hiánypótlás, sorrendmódosítás és ponthatárhúzás. Összeszedtük, milyen dátumokra kell figyelnetek, ha keresztféléves felvételire adtátok be a jelentkezéseteket.
December 5.
Elérhetők lesznek az ügyintézési funkciók az E-felvételiben. Ekkor az adatok feldolgozottságának függvényében a jelentkezőknek lehetőségük nyílik adatmódosításra, a jelentkezési sorrendjük egyszeri módosítására, dokumentumpótlásra.
December 27.
A jelentkezők legkésőbb december 27-ig általános tájékoztatást kapnak a pontszámításhoz szükséges dokumentumokról és ezek ellenőrzéséről.
2019. január 3.
A hiányos jelentkezést benyújtó felvételizők a jelentkezéskor megadott e-mail címükre felszólítást is kapnak a pótlásról.
Így húzzák meg a 2018-as keresztféléves felvételi ponthatárait
Milyen szakokon húzták a legmagasabb ponthatárokat a 2018-as felvételin, és milyen ponthatárokra lehet számítani az idei keresztféléves felvételin? A 2018-as felvételi ponthatárainak teljes listáját itt nézhetitek meg - ki kell választanotok azt az intézményt, amely érdekel titeket, és megtaláljátok az összes meghirdetett szakot, valamint azok ponthatárait.
2019. január 10.
A módosításokra, hiánypótlásra és a jelentkezés óta megszerzett újabb dokumentumok feltöltésére legkésőbb eddig van lehetőség.
2019. január 24.
A ponthatárokat várhatóan ezen a napon hirdetik majd ki.
Felvételizők figyelem: elkezdődött a feltöltött dokumentumok feldolgozása
Megkezdődött a keresztféléves jelentkezők által rögzített adatok és a feltöltött dokumentumok feldolgozása. A felvételi eljárás menetrendje szerint december 5-től lesznek elérhetők az ügyintézési funkciók az E-felvételiben. Ekkor az adatok feldolgozottságának függvényében a jelentkezőknek lehetőségük nyílik adatmódosításra, a jelentkezési sorrendjük egyszeri módosítására, dokumentumpótlásra - írja a Felvi.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
