Így húzzák meg a 2018-as keresztféléves felvételi ponthatárait

Milyen szakokon húzták a legmagasabb ponthatárokat a 2018-as felvételin, és milyen ponthatárokra lehet számítani az idei keresztféléves felvételin?

  • Eduline
Shutterstock

A 2018-as felvételi ponthatárainak teljes listáját itt nézhetitek meg - ki kell választanotok azt az intézményt, amely érdekel titeket, és megtaláljátok az összes meghirdetett szakot, valamint azok ponthatárait.

A felvételi ponthatárainak megállapításának módszere évek óta változatlan: az algoritmus intézményenként és szakonként országos rangsorba állítja a jelentkezőket, méghozzá a felvételi összpontszámuk alapján. A legmagasabb pontszámú felvételizőtől kiindulva sorolja be őket a jelentkezési lap első helyén megjelölt képzésre - vagyis itt van fontos szerepe a jelentkezési lapon megjelölt szakok sorrendjének.

A másik fontos tényező az adott képzési kapacitás (vagyis az, hogy az adott szakon hány hallgató kezdheti meg tanulmányait februárban) és a jelentkezők száma. Ha az első helyen megjelölt szak már "betelt", a második helyen szereplő képzésre próbál meg titeket besorolni a rendszer, ha oda sem sikerül bekerülni, a harmadik helyen szereplő szakra, és így tovább.

A ponthatár annak a felvételizőnek a pontszáma, aki a kiválasztott képzésre utolsóként bekerül, vagyis azok a jelentkezők már kimaradnak, akiknek ennél alacsonyabb az összpontszámuk.

A 2018-as keresztféléves felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Még nem érkezett meg a nyelvvizsga-bizonyítványotok? Mutatjuk, meddig tölthetitek fel

Mi történik, ha a keresztféléves felvételi határidejéig nem tudtátok feltölteni a nyelvvizsgátokat az E-felvételi rendszerébe, mert még nem jött meg a bizonyítvány? Fontos kérdésre válaszolunk. A november 15-ei határidő nem jelenti azt, hogy minden dokumentumnak (például nyelvvizsgának) meg kell lennie addigra.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.