Így húzzák meg a 2018-as keresztféléves felvételi ponthatárait

Milyen szakokon húzták a legmagasabb ponthatárokat a 2018-as felvételin, és milyen ponthatárokra lehet számítani az idei keresztféléves felvételin?

  • Eduline
Shutterstock

A 2018-as felvételi ponthatárainak teljes listáját itt nézhetitek meg - ki kell választanotok azt az intézményt, amely érdekel titeket, és megtaláljátok az összes meghirdetett szakot, valamint azok ponthatárait.

A felvételi ponthatárainak megállapításának módszere évek óta változatlan: az algoritmus intézményenként és szakonként országos rangsorba állítja a jelentkezőket, méghozzá a felvételi összpontszámuk alapján. A legmagasabb pontszámú felvételizőtől kiindulva sorolja be őket a jelentkezési lap első helyén megjelölt képzésre - vagyis itt van fontos szerepe a jelentkezési lapon megjelölt szakok sorrendjének.

A másik fontos tényező az adott képzési kapacitás (vagyis az, hogy az adott szakon hány hallgató kezdheti meg tanulmányait februárban) és a jelentkezők száma. Ha az első helyen megjelölt szak már "betelt", a második helyen szereplő képzésre próbál meg titeket besorolni a rendszer, ha oda sem sikerül bekerülni, a harmadik helyen szereplő szakra, és így tovább.

A ponthatár annak a felvételizőnek a pontszáma, aki a kiválasztott képzésre utolsóként bekerül, vagyis azok a jelentkezők már kimaradnak, akiknek ennél alacsonyabb az összpontszámuk.

A 2018-as keresztféléves felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Még nem érkezett meg a nyelvvizsga-bizonyítványotok? Mutatjuk, meddig tölthetitek fel

Mi történik, ha a keresztféléves felvételi határidejéig nem tudtátok feltölteni a nyelvvizsgátokat az E-felvételi rendszerébe, mert még nem jött meg a bizonyítvány? Fontos kérdésre válaszolunk. A november 15-ei határidő nem jelenti azt, hogy minden dokumentumnak (például nyelvvizsgának) meg kell lennie addigra.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógiai felelősség része annak felismerése is, ha valaki nem kérdez, mégis segítségre szorul”

Egy dániai SOSU-órán, egy prezentáció közben szembesültem azzal, hogy a kooperáció és a kollaboráció fogalmát mennyire eltérően értelmezhetjük. Pedagógusként régóta foglalkoztat ez a kérdés. Magyarországon tanítottam, tanulásszervezési módszereket alkalmaztam és pedagógusokat is képeztem. A kooperatív tanulás számomra nem egy divatos módszertani címke, amelyet utólag ragasztunk a csoportmunkára, hanem tudatosan felépített pedagógiai rendszer. Vélemény.

„Az adományozás könnyen függőségi viszonyt alakíthat ki” – így segít a szegregátumban élő családoknak az Edison-díjas Bagázs

A két roma szegregátumban jelen lévő Bagázs Közhasznú Egyesület közel 150 önkéntessel, évente négyezer foglalkozással segíti a hátrányos helyzetű családokat, miközben az iskolákban, fesztiválokon és vállalatoknál is igyekszik érzékenyíteni, és eljuttatni minél több helyre az üzenetet, hogy nem mindenki indul ugyanonnan az életben.