Minden bölcsészettudományi és társadalomtudományi szakhoz kötelező egy emelt szintű érettségi a 2019-es felvételin is. Lássuk, hogy milyen képzési területen, pontosan melyik szakokhoz kell emelt szintű érettségi 2019-ben - itt a lista.
A következő szakokhoz kell emelt szintű érettségi a 2019-es felvételin.
Agrár képzési terület
állatorvosi, erdőmérnöki (osztatlan képzések)
Államtudományi képzési terület
államtudományi (osztatlan), nemzetközi biztonság- és védelempolitikai, nemzetközi igazgatási
Bölcsészettudomány képzési terület
Minden szakhoz szükséges legalább egy emelt szintű érettségi.
Gazdaságtudományok
gazdaság- és pénzügymatematikai elemzés (osztatlan), alkalmazott közgazdaságtan
Jogi képzési terület
jogász (osztatlan)
Műszaki képzések
építészmérnöki (osztatlan), energetikai mérnöki, építészmérnöki
Orvos- és egészségtudomány
Két emelt szintű érettségi szükséges az osztatlan képzésekhez, vagyis az általános orvos, fogorvos, gyógyszerész képzéshez.
Társadalomtudomány
Egy emelt szintű érettségi szükséges mindegyik szakhoz.
Természettudomány
matematika
A teljes listát a pontos vizsgatárgyakkal itt találjátok.
Ilyen lesz a 2018/2019-es tanév első féléve: íme, a legfontosabb dátumok
Mikor kezdődik a 2018-as őszi érettségi szezon? Mikor lesz az őszi és a téli szünet, és mikor startol a középiskolai felvételi? A tanév 2018. szeptember 3-án, hétfőn kezdődik - derül ki a 2018/2019-es tanév rendjéről szóló rendeletből. A tanítási napok száma 181, a szakgimnáziumokban 179, a gimnázumokban és a szakközépiskolákban 180, ennyiszer kell iskolába menni szeptember és június között.
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
