Mit jelenthet, ha azt írja ki a Felvi, hogy a pontszám nem számítható?

Bajt jelezhet, ha azt látjátok az egyik megjelölt szakotoknál, hogy pontszám nem számítható.

Július 23-án húzzák a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Ha eddig még nem dolgoztak fel nálatok minden dokumentumot, akkor addig a pontszámaitok még változhatnak. Ha azonban a rendszer azt írja ki, hogy "pontszám nem számítható", akkor baj van.

Ilyenkor érdemes megnéznetek még egyszer az adott szak hivatalos felvételi tájékoztatóját, mert az ördög a részletekben lakik. (Például az Óbudai Egyetem gazdasági alapképzésein érettségi pontokat számítanak földrajzból, de az érettségi átlagnál már nem, ezért azoknak a diákoknak, akiknek a földrajz az ötödik vizsgatárgya, annak csak duplázzák a pontjait.)

Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint ilyenkor vagy

  • nem teljesítitek az érettségi szintre vagy a tantárgyra vonatkozó követelményeket
  • vagy nem éritek el az egyetem által húzott minimumponthatárt.

Ha szeretnétek kiszámolni a pontjaitokat, akkor használjátok az Eduline kalkulátorát.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.