Egyetemi felvételi 2025: mikor nem érdemes sorrendet módosítani?

Már nagyjából tudjátok, hány százalékot értetek az érettségin, és azon gondolkodtok, hogy előrébb vegyétek azt a szakot, amire nagyobb eséllyel bekerültök? Nem biztos, hogy jó ötlet. Elmagyarázzuk, miért.

Sokan az érettségi eredményeik ismeretében próbálják megbecsülni esélyeiket, például a korábbi évek ponthatáraival összehasonlítva.

Ezzel viszont érdemes óvatosan bánnotok, mert a ponthatárok alakulását sok tényező befolyásolja: hányan jelentkeznek az adott szakra, mekkora a felvehető létszám, milyenek a jelentkezők pontszámai, sőt az is számít, ti hányadik helyre soroltátok a képzést.

Itt kiszámolhatjátok a pontjaitokat

Ha szívesen kalkulálnátok a pontjaitokkal, próbáljátok ki az Eduline pontszámító kalkulátorát.

Számolgatnátok? Itt megnézhetitek, milyen adatokat kell megadnotok, melyik pontszámítással jártok jobban, és hogyan működik a kalkulátor. A 2024-as felvételi összes ponthatárát itt tudjátok megnézni.

Ha például úgy érzitek az álomszakotokra nem fogtok bekerülni, és emiatt inkább hátrébb soroljátok, akkor a ponthatárok húzásánál könnyedén előfordulhat, hogy emiatt hiába lenne elég pontotok, mégsem vesznek fel benneteket, mert már előtte egy másik képzésre felvettek benneteket.

Pont emiatt az a fontos, hogy mindig azok a szakok szerepeljenek a listátok elején, ahova a legjobban be szeretnétek jutni.

Ha pedig biztosan tudjátok, hogy már nem szeretnétek bekerülni egy képzésre, akkor jobb, ha visszavonjátok.

Az egyetemi felvételi fontos dátumaival részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:

 

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.