Október 11-én kezdődnek az őszi érettségik, a legtöbben előrehozott vizsgát tesznek

Mintegy 22 ezer diák érettségizik idén ősszel.

2024. október 11-én 8 órakor a nemzetiségi nyelv és irodalom írásbelikkel elindulnak az őszi érettségik, amelyeket erre kijelölt középiskolák és a kormányhivatalok szerveznek meg. A vizsgákra az Oktatási Hivatal adatai alapján 22409 diák jelentkezett.

Az őszi érettségi vizsgaidőszakban rendes, szintemelő, kiegészítő, ismétlő, pótló és javító, valamint előrehozott vizsgára is lehet tenni. A jelentkezések alapján a legmagasabb az előrehozott (57,8%) és a szintemelő (29,9 %) vizsgák aránya, ezeket követik a javító (5,3%), a rendes (2,9%), az ismétlő (2,2%) és a kiegészítő (1,2%), valamint a pótló vizsgák (0,7%).

Szerencsére azoknak, akik a magyar nyelv és irodalommal kezdenek, még lesz egy hétvégéjük az írásbeli előtt, ugyanis ez a vizsga csak hétfőn, október 14-én, 8 órakor fog kezdődni. Az utolsó írásbelik – fizika, ének-zene – időpontja október 25-én lesz.

A szóbeli vizsgákra pedig majd csak november elején kerül sor. A 2024-es október-novemberi vizsgák időpontjait itt tudjátok megnézni.

 

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.