2024-től drasztikusan átalakul az egyetemi felvételi rendszere, az új szabályokhoz pedig a középiskolásoknak, így az érettséginek is alkalmazkodnia kell. Mutatjuk, milyen szabály vonatkozik a középszintű érettségikre.
Az egyik legfontosabb érettségit érintő változás 2024-ben az érettségi eredmények felvételi pontokká alakításában lesz. Az eddigi szabály egyértelmű volt: annyi pontot kaptatok, ahány százalékot elértetek a vizsgán, függetlenül attól, hogy közép- vagy emelt szinten érettségiztetek.
Ha például középszinten matekból 52 százalékot sikerült elérnetek, a felvételitekben ez 52 pontot jelentett, míg az emeltet azért volt érdemes választani, mert ha a vizsgán 45 százalék fölött teljesítettetek, automatikusan megkaptátok az emelt érettségiért járó plusz 50 pontot is. Magyarul ez azt jelentette, hogy ha például emelt történelemből 72 százalékot értetek el, azért nem csak a 72 pontot kaptatok, hanem plusz ötvenet is.
Mivel azonban a jövő évtől az egyetemek maguk dönthetnek arról, hogy mire, és hány pluszpontot adnak, az érettségi pontok számításakor (a maximálisan kapható 500 pontból ez 300 pontot jelent) 2024-től más súllyal számolják a közép- és emelt szintű vizsgát, és a korábbi szabályokkal ellentétben a középszintű érettségi jóval kevesebb pontot ér majd, mint az eddigi években.
A kormány által megjelentetett táblázat szerint a 2024-től a 100 százalékos középszintű érettségiért maximum 67 pontot kaphattok, míg egy 60 százalékos vizsgáért már csak negyvenet.
Mutatjuk a táblázatot az átszámítás szabályairól:
Emelt érettségizni viszont ezt követően is megéri majd. Az új felvételi rendszerben ugyanis az egyetemek teljesen szabad kezet kapnak a pluszpontok kiosztásában, ami a maximálisan megszerezhető 500 pontból összesen 100 pontot jelent. Ezt többek között adhatják a nyelvvizsgáért, munkatapasztalatért, tanulmányi vagy sporteredményért, és természetesen az emelt érettségiért.
Kevesebben jelentkeztek idén, mint tavaly, de vajon ez elég lesz ahhoz, hogy csökkenjenek a ponthatárok az állami pszichológia alapszakokon? Megnéztük, hogyan alakult az érdeklődés a képzés iránt, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.
Még csak most ballagott el az általános iskolából, de már tudományos kutatóként készül a mesterséges intelligencia egyik legfontosabb nemzetközi konferenciájára. A 15 éves kecskeméti Tóth-Pócs Gáspár saját, önállóan készített tanulmányát fogják bemutatni az AGI 2026 konferencián San Franciscóban, ahol a világ vezető AI-kutatói is előadnak.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
A korábbi területfejlesztési miniszter szerint központi utasításról lehet szó. Emlékezetes, hogy a tankerületek által indoklás nélkül elutasított pályázatokból az előző Orbán-kormány alatt volt probléma.
Nyílt levelet tett közzé az MCC egy szülőtől, aki Magyar Péternek és Ruff Bálintnak címezte sorait. Arra kéri a döntéshozókat, hogy a tehetséggondozó programokat továbbra is biztosítsák a mintegy 8000 érintett diáknak.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Felsőfokú végzettséget és többéves szakmai tapasztalatot vár el az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium azon a nyílt pályázaton, amelyet a modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványok új kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak kiválasztására írt ki. A kiválasztott szakemberek egyik legfontosabb feladata lesz, hogy közreműködjenek az alapítványok megszüntetésében és az egyetemek új fenntartói struktúrára való átállásában.
