Délután 1-kor véget ért az emelt szintű angolérettségi is. Mutatjuk, mit gondolnak róla a diákok.
Mivel az emelt szintű érettségiket a diákok központilag írják, ezekről sajnos nem tudunk menet közben beszámolni nektek, a vizsga után viszont beszélgettünk olyan diákokkal, akik a mai emelt szintű angolérettségit írták.
A vizsga feladatsora ugyanúgy épül fel, mint a középszintűé; tehát tesztelik a diákok olvasott szövegértését, hallásértését, nyelvtani ismereteit és gyakorlati szövegalkotását. A különbség mindössze annyi, hogy magasabb szintű feladatokat kapnak, mint a középszinten vizsgázók, a felbukkanó témák pedig akár egészen elvontak is lehetnek. Így történt ez idén is, hiszen egy miskolci középiskola tanulója szerint a felbukkanó témakörök között volt énekelni tudó papagáj, paranormális jelenségek és jóslás is, míg az egyik olvasott szövegértés feladat egy 90 éves korában diplomázó idős hölgyről szólt.
A diák elmondása szerint - aki egyébként mindössze 4 éve tanul angolt, holnap pedig németből is vizsgázik - nem volt számottevő különbség az idei és a korábbi évek feladatsorai között. A nyelvtant ő maga egy kicsit nehéznek találta, de azt is csak amiatt, mert olyan szavak merültek fel benne, amiket ő "nem nagyon használ", az angolt régebb óta tanuló diáktársai viszont ezekkel is probléma nélkül megküzdöttek.
A teljes feladatsort itt nézhetitek meg:
Részletes tudósításunkat az angolérettségiről itt találjátok:
A középszintű vizsga pedig eljutott hozzánk, így azok nem hivatalos megoldásait ebben a cikkben foglaltuk össze:
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
