Milyen témakörök kerülnek elő a gyakorlati vizsgán, és hogyan pontozzák majd a négyórás érettségi feladatait? Milyen lesz a szóbeli érettségi emelt szinten? Az összes fontos kérdésre válaszolunk az emelt szintű informatikaérettségiről. A mai informatika érettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karának.
Az emelt szintű informatikavizsga 240 perces összesen 120 ponttért. Az érettségizőknek - ugyanúgy, ahogy a középszinten vizsgázóknak - egy gyakorlati vizsgán, egy központi feladatsort kell megoldaniuk.
A vizsgát megelőző tanévben központilag jóváhagyott (és a vizsgaközpont által kihirdetett) szoftverek használatával kell teljesíteni - azt előre jelezni kellett a vizsgázóknak, hogy az egyes szoftvercsoportokon belül az adott feladattípusok megoldásához mely szoftvereket szeretné használni.
Milyen a feladatsor?
A feladatsor tematikailag lefedi a követelményrendszer alábbi témaköreit, és időarányaiban a következőkre törekszik:
Az adott témakörhöz rendelt idő kitölthető egyetlen nagyobb, több részfeladatot tartalmazó feladattal, vagy legfeljebb 4 kisebb feladattal.
Mindezt hogyan pontozzák majd?
A témakörök szerinti érékelési arányok a következők:
Persze az egyes témakörök feladatainak, részfeladatainak pontozása feladatfüggő, összpontszámuknak azonban meg kell egyezni a témakörhöz rendelt összpontszámmal - írja a tájékoztató. Viszont az nagyon fontos, hogy archiválni a vizsgázónak csak azon produktumait fogják, melyeket a számára kijelölt könyvtárba elmentett, és értékelni kizárólag ezeket lehet.
Milyen lesz a szóbeli emelt szinten?
"A szóbeli vizsga egyetlen tétel kifejtéséből, valamint egy egy-két perces beszélgetésből áll, amely a vizsgázónak a témakörhöz kapcsolódó kommunikációs képességét tárja föl" - áll a tájékoztatóban. A felelés alatt közbekérdezni csak akkor lehet, ha teljesen helytelen úton indultatok el, vagy nyilvánvaló, hogy elakadtatok - ez esetben segítő kérdést lehet feltenni, amennyiben a szóbeli felelet első részére szánt felelési időbe még belefér.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
