Több tízezer érettségizőhöz jutott el a hét elején az a Facebook-poszt, amelynek szerzője azt állította: biztosan tudja, hogy idén a középszintű történelemvizsgán a Horthy-korszak külpolitikájáról, az ENSZ működéséről és Mátyás király belpolitikájáról kell majd esszét írni. A végzősök egy része komolyan is vette a tippet, amelyről szerda délelőtt kiderült, hogy fals volt. A diákok egészen más esszétémákat kaptak az írásbelin, de így sem jártak rosszul.
„Szóval terjedt a hír, hogy kiszivárgott a 2022 töri egy része. Ez igaz, de eddig nem jutott el sok emberhez, én viszont le fogom nektek írni, ami a két hosszú esszé témáját és az egyik rövid esszé témáját takarja. Az indok csakis annyi volt az én részemről, hogy undorítónak tartom azt, hogy ti 2 évet töltöttetek online-ba (igaz, valaki nem is ült a gép előtt amíg a tanáraitok tanítottak titeket 😊), de semmivel sem kaptok könnyebb érettségit, mint az előző három évben írók. Éppen ezért itt a három kiszivárgott érettségi esszétéma”
– olvasható abban a posztban, amely az Eduline információi szerint napokig terjedt különböző Facebook-csoportokban.
A poszt szerzője – aki egy álprofilról osztotta meg „értesüléseit” – azt állította magáról, hogy tanárszakos hallgató, és eljutottak hozzá a szerdai történelemérettségi esszéfeladatainak témái. Konkrét témákat is említett a posztban, azt írta, érdemes felkészülni az ENSZ működéséből, Mátyás király bepolitikájából és a Horthy-korszak külpolitikájából, a négy esszéfeladat közül három ugyanis ezekről fog szólni.
Úgy tudjuk, sokan komolyan is vették a tippet, és ez alapján készültek az utolsó napokban az írásbelire – közben az egyik legnagyobb, több tízezer érettségizőt tömörítő Facebook-csoportban arra is figyelmeztették egymást a diákok, hogy nem érdemes nagydobra verni az információt, mert elképzelhető, hogy az „utolsó percben” pont emiatt ad majd más feladatsort az Oktatási Hivatal.
(Már megnézhetitek a tegnapi töriérettségi hivatalos javítási útmutatóját: ha középszinten vizsgáztatok, kattintsatok ide, ha az emelt szintre vagytok kíváncsiak, akkor pedig ide.)
Sem az ENSZ, sem Mátyás király nem lett esszétéma
Szerda délelőtt aztán egyértelművé vált, hogy a poszt fals információkat tartalmazott, a három témából egy sem jött be: a középszintű érettségi második felében az athéni demokráciáról, a második ipari forradalomról, a tatárjárásról és a Kádár-korszak gazdaságpolitikájáról lehetett esszét írni.
A Horthy-korszak és Mátyás király feltűnt ugyan az írásbeli első, rövid feladatokból álló részében, de ez nagyjából minden évben megtörténik, a tavaly májusi tesztben például Mátyás király külpolitikájáról és a zsidóság két világháború közötti helyzetéről volt egy-egy feladat. Ráadásul a feladatsornak ebben a részében a megadott forrásokra – képekre, diagramokra, szövegekre – kell támaszkodni, főként azok alapján kell megválaszolni a kérdéseket.
Egy tanár sem tudja, mik lesznek a feladatok
„A feladatsorokat készítő tanárok még akkor sem tudnának biztos tippet adni a diákjaiknak, ha akarnának” – mondta szerda délelőtt az Eduline-nak egy olyan középiskolai tanár, aki évek óta ír feladatokat az érettségire. Az írásbelik összeállításának folyamatában több „biztonsági elem” is van, amely ha nem is teszi lehetetlenné, de megnehezíti, hogy a feladatok kiszivárogjanak.
Jellemző például, hogy egy tanártól csak egyféle feladattípust kérnek, ám abból ötöt-hatot, vagy akár nyolcat-kilencet is. Ő a vizsga napjáig nem tudhatja, hogy melyik feladata kerül bele a tesztbe, sőt az is előfordulhat, hogy fel sem használják a feladatait.
A feladatok ugyanis bekerülnek egy feladatbankba, onnan válogatják össze azokat az aktuális írásbelihez. „Vagyis könnyen lehet, hogy amit idén meg kellett oldani, annak egy része mondjuk még 2019-ben vagy 2020-ban készült” – tette hozzá az Eduline által megkérdezett tanár.
Megkérdeztük az Oktatási Hivatalt is, tudomásukra jutott-e bármilyen visszaélés az idei érettségikkel kapcsolatban, és ha igen, kellett-e módosítani a feladatsorokon. A hivatal azt válaszolta a kérdésünkre:
A közösségi médiában valóban felröppent egy ilyen hír, az Oktatási Hivatalnak is többen bejelentették, ennek a valóságtartalma azonban minden alapot nélkülöz, nem szivárogtak ki a feladatok.
Töriérettségi: így sem volt nehéz
Bár az érettségizők egy részét alighanem csalódás érte, amikor belenéztek a feladatsorba, az idei írásbeli az Eduline-nak nyilatkozó történelemtanárok szerint pont olyan volt, mint amilyen szokott lenni – nagy meglepetés senkit nem érhetett. Előkerültek azok a slágertémák, amelyek minden évben felbukkannak egy-egy esszé vagy rövid feladat erejéig, így idén is volt szó a hidegháborúról, a szovjet-orosz történelemről, a Rákosi-korszakról, az ipari forradalomról, a nagy világvallásokról.
A vizsga után a diákok nagy része is azt mondta, nehezebb esszéfeladatokat is kaphattak volna, a Kádár-témának például különösen örültek, azt ugyanis nem olyan régen tanulták. A vizsgázók többsége szerint a rövid feladatokat is meg lehetett oldani némi tárgyi tudással és a megadott források értelmezésével.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
