„Szóval terjedt a hír, hogy kiszivárgott a 2022 töri egy része. Ez igaz, de eddig nem jutott el sok emberhez, én viszont le fogom nektek írni, ami a két hosszú esszé témáját és az egyik rövid esszé témáját takarja. Az indok csakis annyi volt az én részemről, hogy undorítónak tartom azt, hogy ti 2 évet töltöttetek online-ba (igaz, valaki nem is ült a gép előtt amíg a tanáraitok tanítottak titeket 😊), de semmivel sem kaptok könnyebb érettségit, mint az előző három évben írók. Éppen ezért itt a három kiszivárgott érettségi esszétéma”

– olvasható abban a posztban, amely az Eduline információi szerint napokig terjedt különböző Facebook-csoportokban.

A poszt szerzője – aki egy álprofilról osztotta meg „értesüléseit” – azt állította magáról, hogy tanárszakos hallgató, és eljutottak hozzá a szerdai történelemérettségi esszéfeladatainak témái. Konkrét témákat is említett a posztban, azt írta, érdemes felkészülni az ENSZ működéséből, Mátyás király bepolitikájából és a Horthy-korszak külpolitikájából, a négy esszéfeladat közül három ugyanis ezekről fog szólni.

Úgy tudjuk, sokan komolyan is vették a tippet, és ez alapján készültek az utolsó napokban az írásbelire – közben az egyik legnagyobb, több tízezer érettségizőt tömörítő Facebook-csoportban arra is figyelmeztették egymást a diákok, hogy nem érdemes nagydobra verni az információt, mert elképzelhető, hogy az „utolsó percben” pont emiatt ad majd más feladatsort az Oktatási Hivatal.

(Már megnézhetitek a tegnapi töriérettségi hivatalos javítási útmutatóját: ha középszinten vizsgáztatok, kattintsatok ide, ha az emelt szintre vagytok kíváncsiak, akkor pedig ide.)

Sem az ENSZ, sem Mátyás király nem lett esszétéma

Szerda délelőtt aztán egyértelművé vált, hogy a poszt fals információkat tartalmazott, a három témából egy sem jött be: a középszintű érettségi második felében az athéni demokráciáról, a második ipari forradalomról, a tatárjárásról és a Kádár-korszak gazdaságpolitikájáról lehetett esszét írni.

A Horthy-korszak és Mátyás király feltűnt ugyan az írásbeli első, rövid feladatokból álló részében, de ez nagyjából minden évben megtörténik, a tavaly májusi tesztben például Mátyás király külpolitikájáról és a zsidóság két világháború közötti helyzetéről volt egy-egy feladat. Ráadásul a feladatsornak ebben a részében a megadott forrásokra – képekre, diagramokra, szövegekre – kell támaszkodni, főként azok alapján kell megválaszolni a kérdéseket.

Egy tanár sem tudja, mik lesznek a feladatok

„A feladatsorokat készítő tanárok még akkor sem tudnának biztos tippet adni a diákjaiknak, ha akarnának” – mondta szerda délelőtt az Eduline-nak egy olyan középiskolai tanár, aki évek óta ír feladatokat az érettségire. Az írásbelik összeállításának folyamatában több „biztonsági elem” is van, amely ha nem is teszi lehetetlenné, de megnehezíti, hogy a feladatok kiszivárogjanak.

Jellemző például, hogy egy tanártól csak egyféle feladattípust kérnek, ám abból ötöt-hatot, vagy akár nyolcat-kilencet is. Ő a vizsga napjáig nem tudhatja, hogy melyik feladata kerül bele a tesztbe, sőt az is előfordulhat, hogy fel sem használják a feladatait.

A feladatok ugyanis bekerülnek egy feladatbankba, onnan válogatják össze azokat az aktuális írásbelihez. „Vagyis könnyen lehet, hogy amit idén meg kellett oldani, annak egy része mondjuk még 2019-ben vagy 2020-ban készült” – tette hozzá az Eduline által megkérdezett tanár.

Megkérdeztük az Oktatási Hivatalt is, tudomásukra jutott-e bármilyen visszaélés az idei érettségikkel kapcsolatban, és ha igen, kellett-e módosítani a feladatsorokon. A hivatal azt válaszolta a kérdésünkre:

A közösségi médiában valóban felröppent egy ilyen hír, az Oktatási Hivatalnak is többen bejelentették, ennek a valóságtartalma azonban minden alapot nélkülöz, nem szivárogtak ki a feladatok.

Töriérettségi: így sem volt nehéz

Bár az érettségizők egy részét alighanem csalódás érte, amikor belenéztek a feladatsorba, az idei írásbeli az Eduline-nak nyilatkozó történelemtanárok szerint pont olyan volt, mint amilyen szokott lenni – nagy meglepetés senkit nem érhetett. Előkerültek azok a slágertémák, amelyek minden évben felbukkannak egy-egy esszé vagy rövid feladat erejéig, így idén is volt szó a hidegháborúról, a szovjet-orosz történelemről, a Rákosi-korszakról, az ipari forradalomról, a nagy világvallásokról.

A vizsga után a diákok nagy része is azt mondta, nehezebb esszéfeladatokat is kaphattak volna, a Kádár-témának például különösen örültek, azt ugyanis nem olyan régen tanulták. A vizsgázók többsége szerint a rövid feladatokat is meg lehetett oldani némi tárgyi tudással és a megadott források értelmezésével.