280 vagy 400? Pontszámok, amelyek alatt senki sem kerülhet be egyetemre

A felvételi hajrá egyik legfontosabb kérdése: kinek kell előzetesen meghatározott ponthatárokkal számolnia? Mutatjuk a választ és a ponthatárokat is, amelyeket már most ismerünk.

  • Eduline

Mi az az előzetes ponthatár vagy központi ponthatár?

2022-ben is több népszerű szakon állapítottak meg előzetes ponthatárokat, amelyeket egy tavalyi rendeletben 400 pontban maximalizáltak - ez persze nem jelenti automatikusan, hogy a végleges ponthatár is ennyi marad. Így a kereskedelem és marketing, a kommunikáció- és médiatudomány, az általános orvosi, a gazdálkodási és menedzsment, illetve a többi népszerű szak esetében is előzetes ponthatárokat húztak - ezek teljes listáját itt nézhetitek meg.

Fontos: ezeken a szakokon csak akkor szerezhettek állami ösztöndíjas helyet, ha elérik ezt a ponthatárt, függetlenül attól, melyik egyetem ilyen képzésére jelentkeztek. Az is nagyon fontos, hogy az elmúlt években többször volt példa arra, hogy az előzetes ponthatárokon változtattak, legtöbbször a jelentkezők száma és teljesítménye miatt emelkedett a bekerülési ponthatár, de arra is volt már példa, hogy a végleges ponthatár alacsonyabb lett az előzetesnél.

Milyen ponthatár számít?

A végleges ponthatárhúzás határozza majd meg, melyik szakra kerültök be, ezt a tervek szerint július 21-én hirdetik majd ki. Itt derül ki ugyanis, hogy a jelentkezők összpontszáma hogyan alakul idén, és hányan jelentkeztek az adott képzésekre, viszont a minimumponthatárnál biztosan nem lesznek alacsonyabbak a végleges számok, az előzetes ponthatároknál a népszerűség miatt általában magasabb lesz a végleges szám. Itt megnézhetitek tavaly hogyan változtak az előzetes ponthatárok a végleges pontszámokhoz képest. 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.