Olyan szakot is megjelöltetek, ahol van előzetes ponthatár? Úgy számoljátok, hogy simán megugrottátok a limitet? Fontos tudnotok, hogy még ezeken is változtathatnak.
Idén is több alap- és osztatlan szakon húztak előzetes ponthatárt, ami azt jelenti, ezeken a szakokon csak akkor kerülhettek be állami ösztöndíjas helyre, ha eléritek ezt. Az önköltséges képzésekre ezek a ponthatárok nem vonatkoznak.
Azonban ne feledjétek, az előző években is előfordult, hogy az előzetes ponthatárokon módosítottak a jelentkezők száma és teljesítménye alapján. Ez akár néhány ponttól kezdve, 30-40 pontos emelkedést is jelenthet, persze az is lehet, hogy nem változik a végleges ponthatár az előzeteshez képest.
Mi történik akkor, ha ezt nem sikerül elérnetek, de a felvételi minimumot igen? Ettől függetlenül felvehetnek-e benneteket állami képzésre, vagy csak önköltségesre kerülhettek be?
Abban az esetben, ha legalább 280 pontotok van – hiszen 2021-ben is ennyi a minimumponthatár az alap- és osztatlan képzések esetén –, akkor természetesen felvehetnek titeket állami képzésre. De ennek persze az a feltétele, hogy olyan megjelölt szakról legyen szó, ami államilag támogatott formában is elindul és sikerül megugranotok a végleges ponthatárt, amit várhatóan 2021. július 22-én húznak majd meg.
Ha viszont nem sikerül a minimum ponthatárt – azaz 280 pontot – elérnetek, akkor sajnos sem államilag támogatott, sem önköltséges formában nem vesznek fel benneteket felsőoktatási intézménybe.
Arról, hogy mi a különbség az előzetes és a minimumponthatárok között, itt írtunk le mindent. A 2021-es felvételiről szóló cikkeinket itt olvashatjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
