„A 19. századig, a romantikáig terjedő időszakot tanulhatták a diákok rendes iskolai körülmények között, a későbbi szerzőket és műveket már online. Az pedig nem vitás, hogy az online forma értékcsökkentett tanítást jelentett az elmúlt hónapokban” – mondja Szabó Roland, a budapesti Szent István Gimnázium magyar-történelem szakos vezetőtanára arról, milyen szerzők műveinek örülnének a diákok az idei középszintű magyarérettségin.

A vezetőtanár szerint a klasszikus korszakokból származó, klasszikus műfajokat követő versek elemzése egyébként is könnyebben szokott menni a diákoknak a műfaji szabályosság mentén. A modern versek jóval kötetlenebbek, viszont a témájuk sokkal közelebb áll a mai kor problémáihoz. „De az, hogy kihez melyik korszak vagy költő életműve áll igazán közel, az egyén- és tanárfüggő, hiszen azon is múlik, hogy a magyartanár milyen életműveket hangsúlyoz az órákon” – mondja Szabó Roland.

Petőfi, Kosztolányi, Berzsenyi

A magyarérettségi egyik „legnépszerűbb” szerzője egyébként József Attila – a kétszintű érettségi rendszer bevezetése, vagyis 2005 óta négyszer elemezhettek tőle verset a vizsgázók, például három egymást követő évben, 2017, 2018 és 2019 májusában is. Berzsenyi Dániel, Tóth Árpád, Arany János, Vörösmarty Mihály és Radnóti Miklós műveiből is gyakran szemezgetnek az írásbeli összeállítói.

Petőfi Sándor, Kosztolányi Dezső, Tóth Árpád – a Szent István Gimnázium vezetőtanára szerint a felsorolt alkotók közül talán ők közelebb állnak a végzősökhöz. Bár a József Attila-művek témáit is magukénak érezhetik, „József Attila és Vörösmarty Mihály nehezebb az értelmezés szempontjából”.

A kétszintű érettségi bevezetése előtt rendszeresen kaptak évfordulós szerzőtől művet a vizsgázók, 2005 óta azonban nem ez a helyzet: bár volt már rá példa, hogy évfordulós szerző került be a feladatsorba, a tételkészítő bizottság alapvetően nem ezt a koncepciót követi. Voltak olyan egymást követő évek, amikor inkább a régi/klasszikus/romantikus/modern művek váltakoztak a középszintű magyarérettségin, de ez sem törvényszerű.

Amikor a legismertebb Radnóti-verset kapták az érettségizők

Az is viszonylag ritkán fordul elő, hogy olyan művet kell elemezniük a középszinten érettségizőknek, amelyről az irodalomkönyvek részletes elemzést adnak, és amelyeket a középiskolások magyarórán is átvesznek – ráadásul ha elő is kerül egy-egy ilyen mű, általában egy kevésbé ismert verssel állnak párban az „összehasonlító elemzés” feladatban. 

2015 májusában az egyik mű Tóth Árpád Elégia egy rekettyebokorhoz című verse volt, amelyet a legtöbb érettségiző korábban már olvasott, elemzett, ám azt Jékely Zoltán Az ég játékai című költeményével kellett összevetni a megadott szempontok alapján, az 1946-os vers pedig nem tartozik a magyar irodalom legismertebb művei közé. 2020 májusában szintén egy olyan Tóth Árpád-vers került terítékre a középszintű írásbelin, amely a tananyag része: akkor a Lélektől lélekig című költeményről és Arany János Kertben című verséről kellett összehasonlító elemzést írni.

2017 májusában és 2020 októberében azonban meglepetés érhette az érettségizőket. Négy éve József Attila és Radnóti Miklós legismertebb költeményéről írhattak összehasonlító elemzést – az Elégia és a Nem tudhatom… volt a középszintű feladatsor egyik esszéfeladatának témája. A tavaly ősszel érettségizők is olyan verseket vethettek össze, amelyeket sokszor olvashattak: Berzsenyi Dániel Közelítő tél és Petőfi Sándor Itt van az ősz, itt van újra… című költeményét.

„Mivel ennél a feladatnál összehasonlító elemzésről van szó, a lényeg, hogy a diákok a megadott szempontok alapján vessék össze a két művet – emiatt mindegy, hogy ismert vagy a vizsgázók számára ismeretlen költemény kerül a feladatsorba” – mondja a Szent István Gimnázium vezetőtanára, hozzátéve: az persze semmiképpen sem hátrány, ha olyan verset kapnak a diákok, amelyet korábban olvastak és elemeztek, így legalább jobban ismerik a szöveget, „ugyanakkor nem gondolom, hogy bármelyik vizsgázó azt a sablonszerű elemzést írná le, amely a tankönyvekben szerepel”.

A szabályok

A középszintű magyarérettségi második része két – választható – szövegalkotási feladatból áll. A diákok vagy egy megadott művet/műrészletet elemeznek, vagy pedig két művet/műrészletet hasonlítanak össze a megadott szempontok alapján. Bármelyik mellett is döntenek, 400-800 szavas esszét kell írniuk.

Mindkét feladat bázisszövege lehet lírai alkotás, szépprózai mű vagy műrészlet, drámarészlet. A művek származhatnak bármely korszakból, stíluskorszakból, szerzőtől, tematikai és műfaji kötöttség nélkül. A feladat nem feltétlenül várja el a szerző ismeretét. Műrészlet esetében nem elvárás a teljes mű ismerete – olvasható az Oktatási Hivatal oldalán.