Múlt héten nemzetiségi nyelv és irodalom vizsgával indult a 2020-as őszi érettségi szezon, ma magyar nyelv és irodalomból érettségiznek a diákok. Mutatjuk, milyen feladatokat kell megoldaniuk.
Középszinten négy óra alatt két feladatlapot kell majd megoldaniuk a vizsgázóknak. Az első rész megoldására 90 percük lesz. A feladatlap egy 60 percre tervezett szövegértési és egy 30 percre tervezett szövegalkotási feladatból áll. A vizsgadolgozatokat a 90 perc leteltével a felügyelő tanár összegyűjti. A második részre pedig 150 percük lesz majd.
Miből áll az első rész?
Egy szövegértési részből, ahol a feladat szövege egy (esetleg két, egymással összefüggő), 700-1000 szavas ismeretterjesztő szöveg, publicisztikai mű vagy ezek részlete – hívja fel a figyelmet az Oktatási Hivatal. Az érettségizőknek értelmezniük kell a szöveget, majd az alapján különböző feladatokat kell megoldaniuk. Az első feladatlap második részében egy érvelési vagy egy gyakorlati szövegalkotási feladat van – a kettő közül csak egyet kell választani.
A második feladatlap megoldására már 150 percük lesz, ahol két feladatból választhatnak. „Mindkét feladat bázisszövege lehet lírai alkotás, szépprózai mű vagy műrészlet, drámarészlet. A művek származhatnak bármely korszakból, stíluskorszakból, szerzőtől, tematikai és műfaji kötöttség nélkül. A feladat nem feltétlenül várja el a szerző ismeretét. Műrészlet esetében nem elvárás a teljes mű ismerete. Mindkét feladat lényeges eleme az irodalmi szövegekben megjelenő problémák felismerése és az azokra való reflektálás. Mindkét feladat tartalmazza az értelmezés, összehasonlítás középpontjába állítandó problémát, annak kiemelt szempontját, szempontjait (pl. a megjelenített téma, élmény, probléma, helyzet; a szereplő(k) viselkedése, jellemzése, egymáshoz való viszonya; a motívumok szerepe, jelentése; különböző korok életszemlélete, értékrendje)” – olvasható az Oktatási Hivatal tájékoztatójában.
Mire kaphattok pontokat?
Az első részben 40 pont szerezhető a szövegértési feladatra, 10 pont pedig szövegalkotásási részre. A második feladatlap pontozása a következő: tartalmi minőségért 25 pont, szövegszerkezetért 5 pont, nyelvi igényességért 10 pont jár. Ezeken kívül összesen 10 pontot szerezhettek a helyesírásért, írásképért.
Az első hét teljes menetrendjét itt nézhetitek meg. Az őszi érettségi statisztikáival pedig ebben az anyagban fogalkoztunk részletesen.
Ilyen lesz az őszi érettségi első hete: minden fontos dátum egy helyen
A héten a nemzetiségi nyelv és irodalom írásbelikkel kezdődött el az őszi érettségi szezon, a java azonban még hátravan. Mutatjuk az első hét dátumait.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
