Ilyen lesz az őszi érettségi első hete: minden fontos dátum egy helyen

A héten a nemzetiségi nyelv és irodalom írásbelikkel kezdődött el az őszi érettségi szezon, a java azonban még hátravan. Mutatjuk az első hét dátumait.

  • Eduline

Idén ősszel 396 intézményben 27 631-en érettségiznek, a lebonyolításban 493 érettségi vizsgabizottság működik közre. Az érettségizők várhatóan több mint 35 ezer vizsgát tesznek: mintegy 8 600-at emelt, 26 400-at pedig középszinten. Arról, hogy ezek a számok miként viszonyulnak a korábbi évek számaihoz, itt írtunk bővebben.

A pénteki nemzetiségi nyelv és irodalom után hétfőn magyarból és földrajzból, kedden matekból és latinból, szerdán történelemből és franciából, csütörtökön pedig angolból és kémiából vizsgázhatnak a diákok. Itt van a pontos időbeosztás:

Oktatásik Hivatal

A teljes szezon érettségi vizsgáinak időpontjait itt nézhetitek meg, az érvényben lévő szabályokról bővebben itt írtunk. A folyamatosan frissülő cikkeinket pedig itt találjátok az idei őszi érettségiről.

Koronavírus az iskolákban, rekordszámok az idei őszi érettségin

Héten kezdődik az idei őszi érettségi, 2020-ban a koronavírus járvány miatt kialakult helyzetben, a korábbi évekhez képest rengetegen vizsgáznak majd. Mutatjuk a számokat.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.