Mikor jelentkezhettek legközelebb egyetemre, főiskolára? Itt a dátum

Mikor indul a keresztféléves felvételi, és meddig lehet majd beadni a jelentkezést?

  • Eduline

A 2020 februárjában - keresztfélévben - induló egyetemi, főiskolai képzésekre vonatkozó felvételi tájékoztató október közepén jelenik meg - ebben találjátok majd a szakok pontos követelményeit és a pontszámítási szabályokat, illetve azt is, hogy a keresztféléves felvételin is kötelező lesz-e már egy középfokú (B2) komplex nyelvvizsga, illetve egy emelt szintű érettségi a bekerüléshez.

A jelentkezés október közepén indul, és november 15-ig tart. A ponthatárokat január második felében hozzák nyilvánosságra, ekkor derül ki, hogy bejutottatok-e az általatok megjelölt szakra.

A keresztféléves felvételin is legfeljebb hat helyet jelölhettek meg. Alap-, osztatlan- és mesterképzésre, valamint felsőoktatási szakképzésekre lehet jelentkezni.

A 2020-as felvételivel kapcsolatos összes cikkünket itt találjátok. Azt, hogy az adott szakokhoz szükség van-e emelt szintű érettségire, és ha igen, mely tárgyakból, itt nézhetitek meg:

Felvételi 2020: ezekből a tantárgyakból kell emelt szinten érettségizni jövőre

Jövőre sem mindegy, miből tesztek emelt szintű érettségit. 2020-tól csak azok kerülhetnek be az egyetemekre és főiskolákra, akik legalább középfokú nyelvvizsgával rendelkeznek, és minimum egy emelt szintű érettségit tesznek. Itt a lista, az egyes szakokhoz milyen érettségit számítanak.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.