Milyen szakon húzták a legmagasabb ponthatárt az ELTE-n? Milyen az átlagpontszám a Műegyetem alap- és osztatlan képzésein? Hány pont kellett a Corvinuson a nemzetközi tanulmányok képzéshez? A 2019-es felvételi ponthatárok legjei következnek.
Felvételizők, figyelem: itt van az összes 2019-es felvételi ponthatár
Soha nem jutott be még olyan sok elsőéves az ELTE-re, mint idén: összesen 10 170-en kezdik meg a képzést szeptemberben.
Az ELTE-n a legmagasabb ponthatárt három tanári szakon húzták meg: 475 pont kellett a matematikatanár – orosz nyelv és kultúra tanára, a német nyelv és kultúra tanára – francia nyelv és kultúra tanára, valamint a történelemtanár és állampolgári ismeretek tanára – latin nyelv és kultúra tanára szakpárhoz.
A Budapesti Corvinus Egyetemen a nemzetközi tanulmányok alapszakhoz kellett a legtöbb pont – idén 456.
A Corvinuson a legtöbb felvételiző a Gazdálkodástudományi Kar gazdálkodási és menedzsment alapszakján kezdi meg – az ötszáz elsőéves átlagpontszáma 462.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem állami ösztöndíjas képzésein az átlagpontszám kifejezetten magas, 418,8 pont. Az önköltséges képzésekre felvett hallgatókéval együtt az átlag 416,2 pont.
A 2019-es felvételi ponthatárokról szóló, folyamatosan frissülő tudósításunkat itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
184,34 pont a 200-ból, vagy 133 pont a 150-ből - ilyen és ehhez hasonlóan magas pontszámokkal lehetett bekerülni a legjobb vidéki gimnáziumokba a 2026-os középiskolai felvételin. Mutatjuk tagozatonként a ponthatárokat.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
Parlamenti felszólalásában Lannert Judit elismerte, hogy a magyar diákok romló PISA-eredményei nem magyarázhatók pusztán nemzetközi tendenciákkal.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
Az új elnök programjának középpontjában a hallgatói érdekképviselet megerősítése, az egyetemek közötti együttműködés fejlesztése, valamint a felsőoktatás előtt álló változásokra való felkészülés áll.
