Meglepetést okoztak a magyar diákok az érettségin: kémiából teljesítettek a legjobban

Jól teljesítettek a diákok az idei érettségin, a vizsgák átlaga az előző évekhez hasonlóan alakult - emelte ki Hoffman Rózsa oktatási államtitkár szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.

  • Eduline

 Ismertetése szerint az összesített átlag 3,65 volt, az előző évi 3,62-vel szemben. A tíz évvel korábbi adatokhoz képest kéttizedes javulás figyelhető meg (2001-ben az összesített átlag 3,44 volt). 

Az újságíróknak kiosztott összegzés szerint a diákok legjobban kémiából teljesítettek, az átlag 4,00 volt. A leggyengébben a matematikavizsgák sikerültek, átlaguk 2,99 volt. Magyarból 3,58, történelemből 3,75, fizikából 3,95, angolból 3,61, németből pedig 3,23 lett az átlageredmény.

A mostani vizsgaidőszakban minden korábbinál kisebb arányban, a dolgozatok mindössze 9,04 százalékánál tettek észrevételt a javítással kapcsolatban az érettségizők; az előző évben ez 11,45 százalék volt.

MTI

Az összegzés szerint a magyar diákok jobban teljesítettek, mint néhány eu-s tagállamban, hiszen nem születtek olyan kirívóan rossz eredmények, mint Romániában, ahol csak a jelentkezők 44,47 százaléka vizsgázott sikerrel. Lengyelországban pedig a diákok egynegyede megbukott. Magyarországon a bukások átlaga 2,1 százalék, a középiskolásoknál nappali tagozaton 1,5 százalék, a felnőttoktatásban nappalin 8, az esti és levelező képzésben pedig 6 százalék.

Hoffmann Rózsa ugyanakkor azt mondta: többéves tapasztalat szerint a jónak mondható eredmények mégis elégedetlenséggel járnak, romlik a fiatalok helyesírása, idegen nyelvi és alaptudásuk sokszor gyenge, s ennek következtében sokan lemorzsolódnak a felsőoktatásból.

Az érettségi vizsgakövetelményei nagyon alacsonyak, a százalékok osztályzatokra történő átváltása alacsony kulccsal történik, az elégséges eléréséhez elegendő a húszszázalékos teljesítmény, míg Európában ez 50 százalékhoz kötött. Hoffmann Rózsa elmondta: elkezdődött az érettségi rendszer átdolgozása a színvonal fokozatos emelése érdekében. Jelenleg munkacsoportok foglalkoznak a kérdéssel, a nemzeti alaptantervvel együtt ez a következő tanév feladata lesz.

Az MTI kérdésére a Mádl Ferenc Kör előző napi, széles skálájú, de egyszintű érettségit szorgalmazó felvetésére azt mondta: nem áll tőlük távol ez az elgondolás, bennük is felmerült, hogy a mostani kétszintű érettségi nagyon nehezen szervezhető, drága és pazarló, sok eleme kritizálható.

A mai érettségi rendszer legfontosabb erényét, az objektivitást meg kívánják őrizni, ez nem csorbulhat - hangsúlyozta, hozzátéve: a szinteket lehet, hogy egységes érettségin belül is el lehet különíteni.

MTI

Hozzászólások

Totyik Tamás: kihívás elé állítja az iskolákat az alsós javaslatcsomag a 2026/2027-es tanévben

35 perces tanóra, kevesebb házi feladat és a diákok szöveges értékelése - csak néhány olyan intézkedés, melyet bevezethetnek alsóban az iskolák a szeptember elsején kezdődő 2026/2027-es tanévben. Totyik Tamás, Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke szerint az oktatási minisztérium új intézkedéscsomagja több olyan gyakorlatot legalizál, amelyet a tanárok eddig is alkalmaztak. Ugyanakkor többek között a diákok szöveges értékelése, a csengetési rend átalakítása nem lesz egyszerű feladat.

PSZ: „Bármilyen egyedi, szupertehetséges pedagógus bekerül egy rosszul működő intézménybe, halálra van ítélve”

A Pedagógusok Szakszervezete szerint nem elég az egyes pedagógusok teljesítményét vizsgálni, az is meghatározó, milyen intézményben és milyen feltételek között dolgoznak. Miközben az új tanév előtt több pozitív változás is történt, ezek jellemzően nem igényeltek plusz költségvetési forrást. Továbbra is komoly kérdések vannak a tankerületi és a szakképzési rendszer körül, a NOKS-dolgozók országos akcióba kezdtek a béremelésükért, a gyógypedagógiai intézmények egy részében pedig a PSZ szerint „katasztrofális állapotok” vannak.

@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu