Próbaérettségi végzősöknek: hány pontot szereznétek töriből?

A matek, az üzleti közgazdaságtan és az elméleti gazdaságtan mellett töriből is próbaérettségit tartott a Studium Generale (SG), a Budapesti Corvinus Egyetem hivatalos előkészítője. Most kipróbálhatjátok, hány pontot szereznétek a közép- vagy az emelt szintű érettségin, ha ma lenne.

Eduline

Fülöp Máté

A középszintű próbaérettségi

A középszintű próbaérettségi megoldása

Az emelt szintű próbaérettségi 1. része

Az emelt szintű próbaérettségi 2. része

Az emelt szintű próbaérettségi megoldása - 1. rész

Az emelt szintű próbaérettségi megoldása - 2. rész

Az SG próbaérettségijét matekból itt találjátok.

Hogyan deríthetitek ki, hány pontot szereznétek?

Ha otthon álltok neki a próbaérettségi megoldásának, mindent csináljatok úgy, mintha a vizsgán ülnétek. A középszintű töriérettségi például két részből áll: először 10-12 rövid feladatot kell megoldani, ezek a szaknyelv ismeretét, a tárgyi tudást (évszámok, nevek, topográfia) ellenőrzik, általában szövegeket, képeket vagy diagramokat kell értelmeznetek.

A második rész nyolc esszéfeladata közül hármat kell megoldanotok: egy témának az egyetemes történelemhez kell kapcsolódnia, kettőnek pedig a magyar történelem megadott korszakaihoz. Utóbbi kettő közül az egyikről rövidebb (70-90 szavas), a másikról pedig hosszabb (150-160 szavas) fogalmazást kell írni.

Ha az emelt szintű próbaérettségit választjátok, négy órára lesz szükségetek. Az emelt szintű töriérettségi írásbeli része 240 perces, a középszintű vizsgával ellentétben itt a diákok nem oszthatják be szabadon az idejüket: az első feladatlapot 90 perc után beszedik, és ekkor osztják ki a másodikat. Erre figyeljetek, másfél óra elteltével tegyétek félre az első tesztet, ahhoz már ne nyúljatok.

Az I. feladatlapra 44 pontot kaphattok, semmilyen segédeszközt nem használhattok. A 8-14 rövid feladat a források használatát, a szaknyelv alkalmazását és a tárgyi tudást (név, évszám, topográfia) ellenőrzi, általában kell egy szöveget, képet vagy diagramot kell feldolgozni, értelmezni.

A második rész tíz kifejtendő feladatából két rövidebb, illetve két hosszabb esszét kell írni. A megoldott feladatok között legalább kettőnek a magyar, legalább egynek az egyetemes történelemre kell vonatkoznia.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás

Kollégiumi férőhelyekről, ösztöndíjakról és az egyetemisták megélhetéséről egyeztetett Lannert Judit a hallgatói szervezetekkel

Az ország legnagyobb hallgatói szervezeteinek képviselőivel egyeztetett Lannert Judit és Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár. A megbeszélésen a kollégiumi férőhelyek helyzete, az ösztöndíjrendszer és a hallgatók megélhetési nehézségei is napirendre kerültek.

Felsőoktatás

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás

Egyetemi felvételi 2027–2028: megvan, hogyan számolják majd a pontokat

Bár még a 2026-os felsőoktatási felvételi tart, már most meg tudjátok nézni, hogyan fogják számolni a pontokat a 2027-es és a 2028-as eljárásban az egyes szakokon.

Díjazták azokat a diákokat, akik 4,8-as átlaguk mellett a sportban is kiemelkedően teljesítettek

Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.