"Nem volt egyszerű" - diákok az emelt szintű töriérettségiről

Görög-perzsa csaták, Európai Unió, magyarországi etnikumok, államberendezkedés - ezek voltak az emelt szintű töriérettségi témakörei. Az eduline által megkérdezett diákok szerint a Párizs környéki békék és a Szent István-kori társadalom témát választották a legtöbben az esszéfeladatok közül. A II. világháború sokszor előfordult, a Rákosi- és Kádár-rendszer viszont kimaradt, pedig számítottak rá - utóbbi kettő a középszintű írásbelin került elő.

  • Czervan Andrea
Túry Gergely

Az eduline-nak nyilatkozó diákok szerint a rövid feladatok témái között szerepeltek még a Török Birodalom kialakulása, a holokauszt, a harmincéves háború és az Erdélyi Fejedelemség etnikai összetétele. Esszétéma volt az angol rendi monarchia, a Párizs környéki békék, az államalapítás kora, Magyarország újranépesülése a XVIII. században, a dualizmus kori iparpolitika, 1956 nemzetközi háttere, a középkori skolasztika és Afrika gyarmatosítása, ezek közül kellett két magyar és két nemzetközi témát kidolgozni.

A középszintű történelemérettségi hivatalos javítókulcsa

Az emelt szintű történelemérettségi hivatalos javítókulcsa

„Nem volt egyszerű. A Rákosi- és Kádár-rendszerről nem volt kérdés, pedig az előző években ez a két téma mindig szerepelt az emelt szintűn” – mondta Szalai Péter, az ELTE Apáczai Csere János Gyakorlógimnázium diákja, aki örült a sok II. világháborús kérdésnek. „Három feladat volt nehezebb: az egyik, amire nem számítottam, a magyar államberendezkedésről szólt, a másik az EU-ról, a harmadikban pedig leírás és képi utalások alapján kellett felismerni a magyarországi etnikumokat. Ezekhez sok összefüggést és tényanyagot kellett tudni” - tette hozzá.

Itt vannak a középszintű töriérettségi első részének nem hivatalos megoldásai

Itt pedig az írásbeli második részének megoldási javaslatait nézhetitek meg

„A teszt nehezebb volt, mint az előző években, az esszéket viszont könnyebbnek találtam” – mondta Bárdi Bálint, az ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskola diákja, aki az ELTE-re jelentkezett történelem és szociológia szakra. „A görög-perzsa csaták és az EU-s kérdések okoztak gondot, remélem, a 80-85 százalék meglesz” - tette hozzá.

Középszinten a polgármesteri eskü, a földesúri kilenced és Marius reformja okozott problémát a diákoknak, a népszerű témák közé tartozott a kiegyezés, a levantei kereskedelem és IV. Béla uralkodása.

Olvasóink véleménye:

Olyan nagyon nem volt vészes, bár nem akarom elkiabálni!

Jók voltak a témák. :) Én a levantei kereskedelmet, a kiegyezéshez vezető utat és a bethleni konszolidációt választottam. Nagyon jól sikerültek, mivel volt rá idő bőséggel. :)

Végre valami sikerélmény az elmúlt két nap óta, ez jó volt! ;)

Amúgy nekem a viccek közül csak a Rajk Lászlós volt egyértelmű, hogy Rákosi-korszak, mert tudom, hogy őt 1949-ben kivégezték. De a másik kettőt betippeltem Kádárhoz, így jött ki a 3-3 arány. :)

A másik, amivel bajban voltam az az EU intézményei, de talán az is sima lett. A többi 10 feladat laza volt.

Aki kitalálta, hogy rakják bele a Mariusos kérdést, annak szívesen adnék egy jó nagy pofont.

A mariusos kérdést jól elszúrtam:')

Azt sem tudtam, hogy ki az a Marius! :D

Bélusnál véletlenül leírtam a banderiális hadsereget, pedig azt csak Károly Robi csinálta. Olyan 83 körül ígyis lesz.

A mariushoz én is azt írtam hogy a veteránok földet kapnak, más nem jutott eszembe, ezen kívül még az eu-snál az európai unió tanácsa helyett az európa tanácsot írtam, csak arra emlékeztem, hogy valamelyik tanács :D

A 10. feladatban elfelejtettem a képeket is nézni neeeeeeeee x'D

Nekem 42 pontom lett :)) Nem volt nehéz !!

Szerintem a legnagyobb baj az volt, hogy irtó kevés forrás volt az esszékhez, de legalább nem is segítettek semmit... :(

Nem volt nehéz szerintem. Egy négyesre meglesz ez is a szóbelivel együtt.:)

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.