A többletpontok nem járnak automatikusan: legkésőbb 2017. július 12-ig igazolni kell a jogosultságot - hívta fel a figyelmet a Felvi.
A Felvi kiemeli: a többletpontokat két csoportra lehet osztani, az előírt feltételek teljesítése esetén kötelezően adandó többletpontok járnak emelt szintű érettségi vizsgaeredményért, nyelvtudásért, esélyegyenlőségért, felsőoktatási szakképzésért, az egyes képzési területeken további többletpontok adhatók tanulmányi és művészeti versenyeredmények alapján, OKJ szerinti szakképesítés vagy sporteredmény alapján.
Maximum 100 többletpontot szerezhettek, akkor is, ha a különböző jogcímeken járó többletpontok összege több lenne (például ha lenne két emelt szintű érettségitek és egy középfokú nyelvvizsgátok, az elvileg 128 pontot érne, ebből azonban csak 100 pontot kaptok meg).
"A jogosultságot a megfelelő dokumentummásolatok benyújtásával lehet igazolni az E-felvételi felületén, legkésőbb 2017. július 12-ig. Az E-felvételi Dokumentumok menüpontja alatt a Jelentkezésekhez csatolt dokumentumok táblázatban az Új dokumentum csatolása gombra kattintva lehet bármilyen többletpontot igazoló dokumentumot a fenti határidőig pótlólag benyújtani" - írja a Felvi.
Azt is kiemelik, hogy a 2003. január 1. után megszerzett, államilag elismert nyelvvizsgák esetében a jelentkezéskor csak a bizonyítvány adatait kellett megadni (nyelv megnevezése, foka, típusa, bizonyítvány száma, anyakönyvi szám), a hitelességet az Oktatási Hivatal a nyelvvizsga anyakönyvi nyilvántartásban ellenőrzi. Ha az adatok egyeznek, akkor nincs szükség a bizonyítványról dokumentummásolatot benyújtani. Ennek eredménye az E-felvételi Közhiteles nyilvántartásokból származó információk menüpontjában megtalálható. Aki a jelentkezési határidőt követően szerezte meg nyelvvizsga-bizonyítványát, annak lehetősége van a bizonyítvány adatainak megadására, és szintén nem szükséges az igazoló dokumentum feltöltése.
Kellemetlen meglepetés érheti a felvételizőket, ha ezzel nem számolnak
A központi ponthatárok kőbe vésett számok? Idén is egy sor képzésen állapítottak meg küzponti ponthatárokat. Ezek természetesen az államilag finanszírozott képzési helyekre vonatkoznak. A központi ponthatár lényege, hogy az alatt az intézmények nem vehetnek fel diákokat állami ösztöndíjas képzésre az adott szakra. De vajon felfelé módolsulhat a ponthatár?
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
