A többletpontok nem járnak automatikusan: legkésőbb 2017. július 12-ig igazolni kell a jogosultságot - hívta fel a figyelmet a Felvi.
A Felvi kiemeli: a többletpontokat két csoportra lehet osztani, az előírt feltételek teljesítése esetén kötelezően adandó többletpontok járnak emelt szintű érettségi vizsgaeredményért, nyelvtudásért, esélyegyenlőségért, felsőoktatási szakképzésért, az egyes képzési területeken további többletpontok adhatók tanulmányi és művészeti versenyeredmények alapján, OKJ szerinti szakképesítés vagy sporteredmény alapján.
Maximum 100 többletpontot szerezhettek, akkor is, ha a különböző jogcímeken járó többletpontok összege több lenne (például ha lenne két emelt szintű érettségitek és egy középfokú nyelvvizsgátok, az elvileg 128 pontot érne, ebből azonban csak 100 pontot kaptok meg).
"A jogosultságot a megfelelő dokumentummásolatok benyújtásával lehet igazolni az E-felvételi felületén, legkésőbb 2017. július 12-ig. Az E-felvételi Dokumentumok menüpontja alatt a Jelentkezésekhez csatolt dokumentumok táblázatban az Új dokumentum csatolása gombra kattintva lehet bármilyen többletpontot igazoló dokumentumot a fenti határidőig pótlólag benyújtani" - írja a Felvi.
Azt is kiemelik, hogy a 2003. január 1. után megszerzett, államilag elismert nyelvvizsgák esetében a jelentkezéskor csak a bizonyítvány adatait kellett megadni (nyelv megnevezése, foka, típusa, bizonyítvány száma, anyakönyvi szám), a hitelességet az Oktatási Hivatal a nyelvvizsga anyakönyvi nyilvántartásban ellenőrzi. Ha az adatok egyeznek, akkor nincs szükség a bizonyítványról dokumentummásolatot benyújtani. Ennek eredménye az E-felvételi Közhiteles nyilvántartásokból származó információk menüpontjában megtalálható. Aki a jelentkezési határidőt követően szerezte meg nyelvvizsga-bizonyítványát, annak lehetősége van a bizonyítvány adatainak megadására, és szintén nem szükséges az igazoló dokumentum feltöltése.
Kellemetlen meglepetés érheti a felvételizőket, ha ezzel nem számolnak
A központi ponthatárok kőbe vésett számok? Idén is egy sor képzésen állapítottak meg küzponti ponthatárokat. Ezek természetesen az államilag finanszírozott képzési helyekre vonatkoznak. A központi ponthatár lényege, hogy az alatt az intézmények nem vehetnek fel diákokat állami ösztöndíjas képzésre az adott szakra. De vajon felfelé módolsulhat a ponthatár?
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
