A többletpontok nem járnak automatikusan: legkésőbb 2017. július 12-ig igazolni kell a jogosultságot - hívta fel a figyelmet a Felvi.
A Felvi kiemeli: a többletpontokat két csoportra lehet osztani, az előírt feltételek teljesítése esetén kötelezően adandó többletpontok járnak emelt szintű érettségi vizsgaeredményért, nyelvtudásért, esélyegyenlőségért, felsőoktatási szakképzésért, az egyes képzési területeken további többletpontok adhatók tanulmányi és művészeti versenyeredmények alapján, OKJ szerinti szakképesítés vagy sporteredmény alapján.
Maximum 100 többletpontot szerezhettek, akkor is, ha a különböző jogcímeken járó többletpontok összege több lenne (például ha lenne két emelt szintű érettségitek és egy középfokú nyelvvizsgátok, az elvileg 128 pontot érne, ebből azonban csak 100 pontot kaptok meg).
"A jogosultságot a megfelelő dokumentummásolatok benyújtásával lehet igazolni az E-felvételi felületén, legkésőbb 2017. július 12-ig. Az E-felvételi Dokumentumok menüpontja alatt a Jelentkezésekhez csatolt dokumentumok táblázatban az Új dokumentum csatolása gombra kattintva lehet bármilyen többletpontot igazoló dokumentumot a fenti határidőig pótlólag benyújtani" - írja a Felvi.
Azt is kiemelik, hogy a 2003. január 1. után megszerzett, államilag elismert nyelvvizsgák esetében a jelentkezéskor csak a bizonyítvány adatait kellett megadni (nyelv megnevezése, foka, típusa, bizonyítvány száma, anyakönyvi szám), a hitelességet az Oktatási Hivatal a nyelvvizsga anyakönyvi nyilvántartásban ellenőrzi. Ha az adatok egyeznek, akkor nincs szükség a bizonyítványról dokumentummásolatot benyújtani. Ennek eredménye az E-felvételi Közhiteles nyilvántartásokból származó információk menüpontjában megtalálható. Aki a jelentkezési határidőt követően szerezte meg nyelvvizsga-bizonyítványát, annak lehetősége van a bizonyítvány adatainak megadására, és szintén nem szükséges az igazoló dokumentum feltöltése.
Kellemetlen meglepetés érheti a felvételizőket, ha ezzel nem számolnak
A központi ponthatárok kőbe vésett számok? Idén is egy sor képzésen állapítottak meg küzponti ponthatárokat. Ezek természetesen az államilag finanszírozott képzési helyekre vonatkoznak. A központi ponthatár lényege, hogy az alatt az intézmények nem vehetnek fel diákokat állami ösztöndíjas képzésre az adott szakra. De vajon felfelé módolsulhat a ponthatár?
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
