Tarol az ELTE bölcsészkara a középszintű magyarérettségin - az elmúlt három év öt szövegértési feladatsora közül három kapcsolódott olyan tanulmányhoz, amelyet az egyetem nyelvészeti tanszékeinek oktatói jegyeznek.
Itt vannak a hivatalos megoldások! Hány pontot értetek el?
A középszintű magyarérettségi hivatalos megoldásai.
Az emelt szintű magyarérettségi hivatalos megoldásai.
Egy Veszelszki Ágnes-tanulmány részletét kell elolvasniuk és értelmezniük a középszinten érettségizőknek - a szöveg a "digilektusról", a netnyelvről, az sms-ekben és e-mailekben használt rövidítésekről, az internetes nyelv jellemzőiről szól. A tanulmány a Magyar Nyelvőr című nyelvészeti szaklapban jelent meg, az érettségizőknek természetesen nem a teljes szöveget kellett elolvasniuk, csak egy rövidebb változatot. A középszintű magyarérettségi első részének nem hivatalos, szaktanár által kidolgozott megoldását itt találjátok
Veszelszki Ágnes az ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszékének tanársegéde, már doktori disszertációjában is a "netnyelvvel" foglalkozott, két évvel ezelőtt pedig egy netszótárt is összeállított.
A középszintű magyarérettségi első, szövegértési részéről itt találjátok a legfrissebb infókat, folyamatosan frissülő tudósításunkat pedig itt olvashatjátok. A középszintű feladatsor esszékérdéseiről itt találjátok a legfrissebb infókat.
Az emelt szintű magyarérettségi részletei pedig itt vannak.
Az elmúlt években többször kaptak nyelvészeti témájú szöveget a vizsgázók. 2013-ban például Gósy Mária gyermeknyelvről írt tanulmányát kellett értelmezniük. Gósy Mária szintén az ELTE BTK oktatója, a Fonetikai Tanszék vezetője.
2012 októberében is ELTE-s oktató tanulmányát kellett elolvasniuk a középszinten érettségizőknek, akkor az írásjelhasználat és a nyelvi kultúra volt a téma. A tanulmányt Keszler Borbála az ELTE BTK professor emeritája jegyzi.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Míg a modellváltáson átesett egyetemek jelentős forrásokhoz jutottak, a függetlenségüket megőrző állami felsőoktatási intézmények súlyos pénzhiánnyal, lepusztult infrastruktúrával és akár 30-35 százalékos bérhátránnyal küzdenek. A kormány ígéretet tett a bérrendezésre, de a források biztosítása még kérdéses.
Jelenleg az oktatási tárca azon is dolgozik, hogyan lehet méltányosan és jogszerűen kivonni a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről a tanárszakokat.
Nem mindennapi hibával kerültek a diákokhoz egyes nyolcadik osztályos magyar nyelvtankönyvek Szerbiában: a kiadvány borítóján a „Magyar nyelv” felirat helyett „Magar nyelv” szerepel.
Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) hangsúlyozta, hogy az óvodák és az iskolák zökkenőmentes, mindennapi működését nem csak a NOKS-dolgozók, hanem például konyhások, karbantartók, technikai munkatársak is segítik, ezért az ő bérüket is rendezni kellene.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Szeptember 8-ig lehet véleményezni azt a rendelettervezetet, mely szerint diákonként 26 ezer forintos egyszeri rezsitámogatást kapnak az egyházi iskolák. Miért jár 35 százalékkal több állami pénz ugyanazért a közfeladatért egy egyházi iskolának, mint egy civil alapítványi intézménynek?
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
