Tarol az ELTE bölcsészkara a középszintű magyarérettségin - az elmúlt három év öt szövegértési feladatsora közül három kapcsolódott olyan tanulmányhoz, amelyet az egyetem nyelvészeti tanszékeinek oktatói jegyeznek.
Itt vannak a hivatalos megoldások! Hány pontot értetek el?
A középszintű magyarérettségi hivatalos megoldásai.
Az emelt szintű magyarérettségi hivatalos megoldásai.
Egy Veszelszki Ágnes-tanulmány részletét kell elolvasniuk és értelmezniük a középszinten érettségizőknek - a szöveg a "digilektusról", a netnyelvről, az sms-ekben és e-mailekben használt rövidítésekről, az internetes nyelv jellemzőiről szól. A tanulmány a Magyar Nyelvőr című nyelvészeti szaklapban jelent meg, az érettségizőknek természetesen nem a teljes szöveget kellett elolvasniuk, csak egy rövidebb változatot. A középszintű magyarérettségi első részének nem hivatalos, szaktanár által kidolgozott megoldását itt találjátok
Veszelszki Ágnes az ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszékének tanársegéde, már doktori disszertációjában is a "netnyelvvel" foglalkozott, két évvel ezelőtt pedig egy netszótárt is összeállított.
A középszintű magyarérettségi első, szövegértési részéről itt találjátok a legfrissebb infókat, folyamatosan frissülő tudósításunkat pedig itt olvashatjátok. A középszintű feladatsor esszékérdéseiről itt találjátok a legfrissebb infókat.
Az emelt szintű magyarérettségi részletei pedig itt vannak.
Az elmúlt években többször kaptak nyelvészeti témájú szöveget a vizsgázók. 2013-ban például Gósy Mária gyermeknyelvről írt tanulmányát kellett értelmezniük. Gósy Mária szintén az ELTE BTK oktatója, a Fonetikai Tanszék vezetője.
2012 októberében is ELTE-s oktató tanulmányát kellett elolvasniuk a középszinten érettségizőknek, akkor az írásjelhasználat és a nyelvi kultúra volt a téma. A tanulmányt Keszler Borbála az ELTE BTK professor emeritája jegyzi.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
