Így pontozzák a feleleteket a szóbeli töriérettségin

A szóbeli vizsgák június 5-én kezdődnek az emelt szintű érettségikkel.

  • Eduline
Shutterstock

A szóbeli vizsgák június 5-én kezdődnek az emelt szintű érettségikkel. A diákok többsége még mindig a töriérettségitől retteg a leginkább, így összegyűjtöttük azokat a szempontokat, amelyek alapján a vizsgabizottság pontozza a feleleteket. A táblázatban azt is megtaláljátok, mivel lehet a legtöbb pontot veszíteni.

Szempontok

Megszerzett pontok (Összesen 60 pont)

A feladat megértése, tématartás, a lényeg kiemelése

12 pont

Tájékozódás térben és időben

6 pont

A szaknyelv alkalmazása

6 pont

Források használata és értékelése

12 pont

Az eseményeket alakító tényezők feltárása, történelmi események és jelenségek

problémaközpontú bemutatása

18 pont

Világosság, nyelvhelyesség, a felelet felépítettsége

6 pont

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.