Február 15-ig jelentkezhettek az egyetemek és főiskolák szeptemberben induló képzéseire. De mi a helyzet akkor, ha még fogalmatok sincs, milyen szakot jelöljetek meg az e-felvételi rendszerében? Honnan lehet megtudni, melyik képzésen milyen tantárgyakat oktatnak, hol lehet a végzettséggel elhelyezkedni, és jó-e a hangulat a tanszéken? Megmutatjuk.
1. lépés: nézzétek meg, milyen szakokat indítanak az egyetemek és főiskolák
Ahhoz, hogy megtaláljátok a megfelelő képzést, először meg kell tudnotok, milyen szakokat indítanak az egyetemek és főiskolák. A legjobb, ha a Felvi.hu szakkeresőjét használjátok. A Felvi bal oldali menüjében találjátok a szakkeresőt - böngészhettek képzési szint, szaknév, intézmény, képzési terület, érettségi követelmények szerint is, sőt azt is meghatározhatjátok, melyik településen szeretnétek tanulni.
Ha például egyelőre csak azt szeretnétek megnézni, a saját városotokban milyen továbbtanulási lehetőségek vannak, válasszátok ki az adott települést - ilyenkor egy lista jelenik meg az adott városban indítandó szakokról.
| Melyik betű mit jelent? |
| A felvételin az államilag támogatott, vagyis állami ösztöndíjas képzéseket „A”, az önköltséges képzéseket pedig „K” betűvel jelölik a „finanszírozási forma” oszlopan. A „képzési szint” oszlopban az „A” az alapszakok jele, az „M” a mesterszakoké, az „O” az osztatlan szakoké, az „F” pedig a felsőoktatási szakképzéseké. A nappali képzés jele a „munkarend” oszlopban a nagy „N”, az estié az „E”, a levelezőé pedig az „L”. A távoktatás jele a „T”. |
A Felvi szakkeresőjében intézmény alapján is szűrhettek, de ha szívesen végignéznétek a szimpatikus felsőoktatási intézmények összes képzését, válasszátok az Egyetemek, főiskolák menüt. Kattintsatok arra az intézményre, amely érdekel titeket - így megtudjátok, milyen karok működnek, és azok milyen képzéseket indítanak 2018 szeptemberében.
2. lépés: de miről szól ez a szak?
Igazságügyi igazgatási? Közösségszervezés? Romanisztika? A felvételizők egy részének valószínűleg fogalma sincs, mit is lehet pontosan tanulni ezeken a szakokon. Mielőtt tehát kiválasztjátok a - név alapján - titeket érdeklő képzéseket, nézzetek utána, milyen tantárgyakat fogtok tanulni, ha bekerültök. Az egyik legjobb forrás a felvi.hu szakkeresőjének „szakleírások A-tól Z-ig” menüpontja.
A különböző képzési területek közül kell kiválasztanotok a megfelelőt (lehet, hogy elsőre nem sikerül eltalálni, hogy a kommunikáció- és médiatudomány vajon a bölcsész- vagy a társadalomtudományi területhez tartozik-e, de semmi gond, nem árt, ha egy kicsit jobban megismeritek a szakkínálatot a jelentkezés előtt). Bal oldalt választhatjátok ki a képzési szintet, majd a szak nevére kattintva részletes leírást kaphattok.
Ha az adott egyetemi vagy főiskolai kar oldalán megtaláljátok a szak kurzuslistáját, az a legjobb. Bármennyire is unalmas olvasmánynak tűnik, nézzétek át a listát, abból ugyanis megtudhatjátok, milyen tantárgyaitok lesznek (a kacifántos nevű tantárgyaknál persze némi guglizás nem árt).
Itt a HVG 2018-as felsőoktatási rangsora: ezek a legjobb egyetemek és főiskolák
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem vezeti a HVG 2018-as felsőoktatási rangsorát. A karok rangsorában is az ELTE szerezte meg az első helyet: a legjobb eredményt az egyetem bölcsészkara érte el. Újságárusoknál a HVG Diploma 2018 kiadvány.
3. lépés: hol lehet elhelyezkedni ezzel a szakkal?
Jogos kérdés, amely döntő lehet a jelentkezéskor. Ha meg szeretnétek nézni az elmúlt években végzettek elhelyezkedési adatait és átlagfizetését, kattintsatok az előző lépésben kiválasztott szaknál a „végzés utáni kilátások (DPR)” menüpontra. Itt egy-egy infografikát találtok, amelyben számos hasznos infót találtok.
Persze az átlagban mindenki szerepel - az is, aki már az egyetem mellett komoly szakmai tapasztalatot szerzett, ezért jó kezdő fizetéssel tudott elhelyezkedni egy multinál, és az is, aki nulla tapasztalattal például talált állást, és nem keres túl jól. Érdemes ezért beszélgetni a kiválasztott szakon tanulókkal - ők valószínűleg már jobban látják, merre tudnak indulni a diplomájukkal. A legjobb azonban, ha olyan - két-három éves tapasztalattal rendelkező - fiatal diplomást találtok, aki ugyanezen a szakon végzett. Érdemes meghallgatni az élményeit az álláskeresésről, kérjétek meg, hogy meséljen a munkahelyi feladatairól, volt évfolyamtársai karrierjéről.
4. lépés: tegyetek fel minden kérdést!
Ne féljetek kérdezni, ha valamit nem találtok meg az egyetemek, főiskolák oldalán. A legtöbb intézménynek van felvételizőknek szánt oldala, de az egyetemek, főiskolák zöme a Facebookon is válaszol a kérdésekre. Persze a legegyszerűbb megoldás - főleg akkor, ha több intézménybe is jelentkeztek, és mindenhonnan beszereznétek még egy-két infót -, ha elmentek az Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállításra, ahol minden kérdést feltehettek az adott intézmény/kar képviselőinek.
Az idei Educatio 2018. január 18. és 20. között lesz a budapesti Hungexpón. Érdemes előre megnézni, hogy a titeket érdeklő intézmények standját hol találjátok, és előre gondoljátok át, mit szeretnétek kérdezni az egyetemek, főiskolák képviselőitől.
5. lépés: nézzetek szét a kampuszon
Milyenek az épületek? Milyenek a kollégiumok? Milyen a hangulat a kampuszon? Jól éreznétek vajon magatokat a kiválasztott egyetemen vagy főiskolán? Ha ezekre a kérdésekre is szeretnétek választ kapni, menjetek el a felsőoktatási intézmények nyílt napjára, az időpontot az intézményi oldalon vagy Facebook-oldalon megtaláljátok. A nyílt napon számos tájékoztató előadáson vehettek részt, feltehetitek kérdéseiteket az oktatóknak és a hallgatóknak, bejárhatjátok a kampuszt.
Felvételi jelentkezés lépésről lépésre - 2018
Online képzés célja: Az Eduline online videós felvételi tájékoztatója végigvezet a 2018-as felsőoktatási felvételi minden fontosabb lépésén a szakválasztástól a ponthatárhúzásig. Segítünk, hogy ne vessz el a jogszabályok útvesztőjében és ne veszíts értékes pluszpontokat a felvételi során. | | Kiemelt képzések , Tanulástámogatás
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
