Megosztotta az eduline olvasóit a felsőoktatási államtitkár legújabb ötlete, mely szerint a szakiskolások érettségi nélkül is bekerülhetnének a felsőoktatásba. Palkovics László szerint külföldön is van erre példa, ott az adott technológiáról tanulnak többet a diákok. Az olvasói kommentekből válogattunk - várjuk a ti véleményeteket is.
Szerintem a szakmunkásnak is van lehetősége estin vagy levelezőn érettségizni, most is. Ne legyen kettős mérce, mert az felháborító. Ha kell a középszintű nyelvvizsga, akkor kelljen mindenkinek vagy senkinek. Ha emelt szintű érettségi kell, akkor mindenkinek vagy senkinek!
Aki gimnáziumba, szakközépiskolába járt, annak emelt szintű érettségi, középfokú nyelvvizsga szükséges a felvételihez, aki meg szakmunkásképzőbe, annak semmi se kell? (Ott ugyanis nincs érettségi és nyelvtanítás). Ez normális?
Támogatom az ötletet! Csomó hülye, értelmetlen dolgon kellett átrágnom magam négy éven át csak azért, hogy bekerüljek arra a szakra, amit szeretek, és amiben nagyon jó vagyok.
Emlékszem, a 70-es években volt hasonló próbálkozás. Nyolc általános után két év alatt esti érettségi, majd gyorstalpaló főiskola. Na, szenvedtek is! Tanárok, diákok egyaránt. A legkitartóbbak valahogy elvégezték, belőlük lettek a káderek, vagyis legalábbis megbízható elvtársak. Bizony sok esetben kiderült, hogy tudásuk nem alapos. Hogyan is lehetne?
Majd matekból az első félévben kibuknak,
mert kimaradt négy év…
A tervről itt olvashatjátok el részletes beszámolónkat.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
