"Ez normális?" - kiverte a biztosítékot az érettségi nélküli felvételi ötlete

Megosztotta az eduline olvasóit a felsőoktatási államtitkár legújabb ötlete, mely szerint a szakiskolások érettségi nélkül is bekerülhetnének a felsőoktatásba. Palkovics László szerint külföldön is van erre példa, ott az adott technológiáról tanulnak többet a diákok. Az olvasói kommentekből válogattunk - várjuk a ti véleményeteket is.

  • Eduline
Fazekas István

Szerintem a szakmunkásnak is van lehetősége estin vagy levelezőn érettségizni, most is. Ne legyen kettős mérce, mert az felháborító. Ha kell a középszintű nyelvvizsga, akkor kelljen mindenkinek vagy senkinek. Ha emelt szintű érettségi kell, akkor mindenkinek vagy senkinek!

Aki gimnáziumba, szakközépiskolába járt, annak emelt szintű érettségi, középfokú nyelvvizsga szükséges a felvételihez, aki meg szakmunkásképzőbe, annak semmi se kell? (Ott ugyanis nincs érettségi és nyelvtanítás). Ez normális?

Támogatom az ötletet! Csomó hülye, értelmetlen dolgon kellett átrágnom magam négy éven át csak azért, hogy bekerüljek arra a szakra, amit szeretek, és amiben nagyon jó vagyok.

Emlékszem, a 70-es években volt hasonló próbálkozás. Nyolc általános után két év alatt esti érettségi, majd gyorstalpaló főiskola. Na, szenvedtek is! Tanárok, diákok egyaránt. A legkitartóbbak valahogy elvégezték, belőlük lettek a káderek, vagyis legalábbis megbízható elvtársak. Bizony sok esetben kiderült, hogy tudásuk nem alapos. Hogyan is lehetne?

Majd matekból az első félévben kibuknak,

mert kimaradt négy év…

A tervről itt olvashatjátok el részletes beszámolónkat.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.