Fontos infók: így jelentkezhettek diplomásként alap- és osztatlan képzésekre

Hogyan számolják a pontokat, ha diplomával alapképzésre, osztatlan képzésre vagy felsőoktatási szakképzésre szeretnétek jelentkezni? Itt a válasz.

  • Eduline
pixabay

Ha felsőfokú végzettséggel rendelkeztek – és alapképzésre, osztatlan képzésre vagy felsőoktatási szakképzésre szeretnétek jelentkezni –, a felsőoktatási intézmények a felsőfokú végzettséget tanúsító oklevél minősítése alapján is rangsorolhatnak. Az oklevélért adható pontot a jogszabályi minimum pontszám és 400 pont között arányosan kell megállapítani.

Fontos: figyeljetek arra, hogy az adott felsőoktatási intézmény az oklevél minősítésének igazolását milyen pontossággal kéri! Amennyiben egy vagy két tizedesjegy-pontossággal írja elő az igazolást, akkor külön igazolást kell benyújtanotok, mivel a felsőoktatási oklevél ezt nem tartalmazza.

A felsőfokú oklevél alapján történő pontszámításkor a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számára nem kötelező a jelentkezési feltételként meghatározott emelt szintű érettségi vizsga letétele.

Szintén fontos tudni, hogy felsőoktatási szakképzésen szerzett oklevél nem minősül felsőfokú végzettséget igazoló oklevélnek, így abból nem számolhatnak így pontot.

Hány többletpontot ér az OKJ-s képzés a felvételin?

Hány pont jár az egyetemi-főiskolai felvételin az OKJ-s szakképesítésért? Felvételizők, figyelem, fontos kérdésre válaszolunk. A pontszámítási szabályok alapján 32 többletpontot lehet szerezni OKJ-s végzettséggel, de több feltételnek meg kell felelni.

Felvételi jelentkezés lépésről lépésre - 2018

Online képzés célja: Az Eduline online videós felvételi tájékoztatója végigvezet a 2018-as felsőoktatási felvételi minden fontosabb lépésén a szakválasztástól a ponthatárhúzásig. Segítünk, hogy ne vessz el a jogszabályok útvesztőjében és ne veszíts értékes pluszpontokat a felvételi során. | | Kiemelt képzések , Tanulástámogatás

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.