Hány ponttal juthattok be az orvosi és egészségtudományi szakokra? Milyenek voltak a tavalyi ponthatárok?
Az idén 2838-an jelentkeztek általános orvosi szakra, 1183-an gyógyszerszképzésre, 929-en pedig fogorvosira. A tavalyi ponthatárok azt mutatják, hogy akármelyik szakot is választottátok, a Semmelweis Egyetemre a legnehezebb bekerülni, Szegeden, Pécsett és Debrecenben valamivel alacsonyabbak voltak az elmúlt években a ponthatárok.
Osztatlan mesterszak | Debreceni Egyetem (2013) | Pécsi Tudományegyetem (2013) | Semmelweis Egyetem (2013) | Szegedi Tudományegyetem (2013) |
általános orvos | 395 | 383 | 423 | 383 |
fogorvos | 395 | 395 | 422 | 408 |
gyógyszerész | 369 | 323 | 371 | 312 |
Az ápolás és betegellátás a hatodik legnépszerűbb alapszak az idén, összesen 4528-an jelölték meg a jelentkezési lapon. Szakirányonként nagyon változó, hogy melyik egyetem hány pontot kért a diákoktól: van, ahol ápoló és szülésznő szakra már 240 ponttal - a tavalyi minimumponthatáron - be lehetett kerülni, máshol - például a Széchenyi István Egyetemen - valamivel magasabb ponthatárt húztak, a gyógytornász, a dietetikus és a mentőtiszt szakirányokon pedig jóval magasabb volt a limit. Ez a tíz legnépszerűbb alapszak, nehéz lesz a bejutás.
Az egészségügyi gondozás és prevenció szakot 1560-an jelöltek meg, a védőnő szakirányra tavaly 240 ponttal lehetett bejutni a Debreceni Egyetemen és a Pécsi Tudományegyetemen, a Miskolci Egyetemen 250, az SE-n pedig 295 pont kellett. Az egészségügyi szervező szakon Debrecenbe szintén 240 pont kellett, a Semmelweisen viszont száz ponttal többet, 349-et kértek. Az orvosi laboratóriumi analitikus alapszakon Debrecenben volt a legmagasabb a ponthatár, 335 pontot kértek, míg Pécsett 242 pont is elég volt. Fontos viszont, hogy az idén magasabb ponthatárra kell számítani, ugyanis 260-ra emelték a minimumponthatárt: erről itt olvashattok bővebben.
Az idei felvételiről szóló összes cikkünket itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
