Ilyen lesz a szóbeli olaszérettségi: fontos infók vizsgázóknak

Milyen részekből áll a szóbeli olaszérettségi? Itt találjátok a legfontosabb infókat.

  • Eduline
Túry Gergely

Három egységből áll, melyeket megelőz egy bemelegítő társalgás, aminél még nincsen értékelés. Aztán következik a társalgás (10 pont), majd szerepjáték vagy vita (10 pont) és harmadikként az önálló témakifejtés (10 pont) rész. A maximálisan elérhető 30 ponton túl 3 pont kapható még a beszédtempóért, kiejtésért és hanglejtésért.

Mit érdemes tudni erről a három egységről?

A társalgási egységben a vizsgázó kap néhány előre megtervezett (a húzott feladatlapon is szereplő) kérdést, ezeket kell megválaszolnia, a második részben egy vitában kell részt vennie a vizsgáztatóval egy témával kapcsolatban, ez ellen vagy mellette kell érvelnie a vizsgázónak. Az utolsó, harmadik részben pedig egy adott témáról kell a véleményét megfogalmaznia a vizsgázónak vizuális segédanyagok (képek, rajzok) segítségével.

Hogyan zajlik a szóbeli vizsga?

A vizsgázó húz egy tételt, ami már tartalmazza az összes feladatrészt. Felkészülési idő nincs, azonban a feladatok végiggondolásához körülbelül fél percet adnak. A tájékoztató szerint mindez 15 perc alatt lezajlik.

A 2018-as érettségiről szóló, folyamatosan frissülő cikkeinket itt találjátok.

Filmről és a bolygó megmentéséről is kaptak feladatot az idei olaszérettségin a diákok

Ma reggel az olaszérettségivel zárul az idei szezon. A diákok négy szöveget kaptak az írásbeli első, szövegértési feladatsorában. Egy filmről és a bolygó megmentéséről is olvashatnak a vizsgázók idei olaszérettségin. A diákoknak négy részből álló írásbelire összesen 180 percük van.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.