Hány pont jár az egyetemi-főiskolai felvételin az OKJ-s szakképesítésért? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.
Szeretnék jelentkezni most vagy februárban egyetemre, nemrég végeztem el egy OKJ-s képzést. Kapok érte pluszpontot?
A pontszámítási szabályok 32 többletpontot lehet szerezni OKJ-s végzettséggel, de több feltételnek meg kell felelni.
Pluszpont csak a 1993 után szerzett, az Országos Képzési Jegyzékben szereplő, 54-es vagy 55-ös szakmaszámú szakképesítésért jár, és csak akkor, ha a szakiránynak megfelelő képzésen tanultok tovább (hogy mi számít szakirányú továbbképzésnek, arról itt tájékozódhattok), és az OKJ-többletpontról az adott képzési terület intézményei közösen döntöttek.
A felvételi tájékoztató felhívja a figyelmet arra, hogy felsőfokú vagy emelt szintű szakképesítésnek minősülnek a képesítő bizonyítványokban szereplő következő szakképesítések:
a 8 számjegyű OKJ-szakképesítések közül az 54-es, 55-ös számmal kezdődőek,
a 15 számjegyű OKJ-szakképesítések közül az alábbiak:54, 55-ös számmal kezdődnek, ÉS a 12-13. szám: 00,54, 55-ös számmal kezdődnek, ÉS a 12-13. szám: 54 vagy 55,nem 54, 55-ös számmal kezdődnek, DE a 12-13. szám: 54 vagy 55,a 2012-es OKJ-től a 7 számjegyű szakképesítések közül az 54-es és 55-ös számmal kezdődőek.
Felvételi jelentkezés lépésről lépésre - 2018
Online képzés célja: Az Eduline online videós felvételi tájékoztatója végigvezet a 2018-as felsőoktatási felvételi minden fontosabb lépésén a szakválasztástól a ponthatárhúzásig. Segítünk, hogy ne vessz el a jogszabályok útvesztőjében és ne veszíts értékes pluszpontokat a felvételi során. | | Kiemelt képzések , Tanulástámogatás
Ilyen lesz a 2018-as egyetemi felvételi: négy fontos dolog, amit már most tudunk
Milyenek lesznek a minimumponthatárok a 2018-as felsőoktatási felvételin? Milyen szakokon teszik kötelezővé egy vagy két tantárgyból az emelt szintű érettségit? És változnak-e a pontszámítási szabályok? A 2018-as felvételi több mint két hónap múlva rajtol, de néhány dolgot már most tudni lehet a szabályokról.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
