Nincs vége a vizsgaszezonnak, a némettel folytatódik az őszi érettségi

Kedd délelőtt a németvizsgákkal folytatódik az őszi érettségi, délután belügyi rendészeti ismeretekből, drámából, mozgóképkultúra és médiaismeretből írásbeliznek az érettségizők.

  • Eduline
Pixabay

A németérettségi középszinten 180 perces, emelten 240 perces. A középszintű vizsga az Európa Tanács skálája B1 szintjének, az emelt szintű a B2 szintjének felel meg.

Az írásbelin a különböző vizsgarészek értékelése egymástól független, és minden részben csak a célzottan mért készséget értékelik.

Középszinten az olvasott szöveg értésére 60 perc, majd a nyelvhelyességre 30 perc jut. Egy 15 perces szünet után a 30 perces hallott szöveg értése feladat következik, majd a 60 perces íráskészség. Emelt szinten ugyanez a menetrend, de ott a feladatokra sorrendben 70, 50, 30 és 90 perc jut.

Döntés előtt a felvételizők: nyelvvizsga vagy emelt szintű nyelvi érettségi?

Hány pontot szerezhettek a felsőoktatási felvételin, ha ugyanabból az idegen nyelvből emelt szintű érettségit és nyelvvizsgát is tesztek? Jövőre fogok felvételizni, angolból van egy középfokú nyelvvizsgán. Arra gondoltam, hogy angolból emelt szintű érettségire fogok jelentkezni. Megéri így dönteni? Hány pluszpontot kapok majd érte?

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.