Első infók a németérettségiről: ilyen szövegeket kaptak a diákok

A reggeli fontosságáról, egy lovaglóiskoláról és egy fahíd újjáépítéséről is kaptak szöveget a diákok a középszintű...

  • Eduline
Túry Gergely

A reggeli fontosságáról, egy lovaglóiskoláról és egy fahíd újjáépítéséről is kaptak szöveget a diákok a középszintű németérettségi első, szövegértést vizsgáló részében. Több feladattípus szerepel a tesztben: van, amelyiknél a megadott cikk alapján kérdésekre kell válaszolni, máshol a kérdéseket és a válaszokat kell párosítani, és a szövegről szóló állításokat kell kiegészíteni.

A középszintű németérettségi hivatalos megoldása

Az emelt szintű németérettségi hivatalos megoldása

A középszintű németérettségi első részének nem hivatalos, szaktanárok által kidolgozott megoldása

A nyelvhelyességi feladatsor nem hivatalos megoldását itt nézhetitek meg

A harmadik - hallott szöveg értését tesztelő - feladatsort itt találjátok

A negyedik, íráskészséget mérő rész megoldási javaslatait itt találjátok

Milyen volt a középszintű érettségi a diákok szerint?

Milyen feladatokat kell megoldani a németérettségi negyedik, íráskészséget vizsgáló részében?

Milyen témák szerepelnek a középszintű németérettségi nyelvhelyességi részében?

Elsőként szeretnétek értesülni a középszintű németérettségi megoldásairól? Itt találjátok folyamatosan frissülő összefoglalónkat

A középszintű írásbeli 180, az emelt szintű 240 percig tart. A vizsga négy részből áll, középszinten az olvasott szöveg értését vizsgáló tesztre 60, a nyelvhelyességi és a hallott szöveg értését mérő feladatsor megoldására 30-30, a fogalmazásokra pedig 60 perc jut. Emelt szinten a négy vizsgarész ugyanilyen sorrendben, 70, 50, 30, illetve 90 percig tart.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.