"Könnyű volt" - diákok a középszintű németérettségiről

Tizenegykor véget ért a középszintű németérettségi: az eduline-nak nyilatkozó diákok szerint átlagos az idei írásbeli, csak egy-két feladat okozott nehézséget a nyelvhelyességi és a hallott szöveg értése részben. Ilyen volt a németérettségi a vizsgázók szerint.

  • Eduline
Túry Gergely

"Szerintem ez könnyebb volt, mint az előző években, bőven volt idő minden részre" - mondta Kovács Dorka, a győri Révai Miklós Gimnázium diákja. A középiskolásnak, aki előrehozott érettségit tett németből, egyedül a nyelvhelyességi rész utolsó feladatával volt problémája - ebben egy alvásproblémákról szóló szöveget kellett kiegészíteni - az ismeretlen szavak miatt.

A középszintű németérettségi hivatalos megoldása

Az emelt szintű németérettségi hivatalos megoldása

A középszintű németérettségi első részének nem hivatalos, szaktanárok által kidolgozott megoldása

A nyelvhelyességi feladatsor nem hivatalos megoldását itt nézhetitek meg

A harmadik - hallott szöveg értését tesztelő - feladatsort itt találjátok

Milyen feladatokat kell megoldani a németérettségi negyedik, íráskészséget vizsgáló részében?

Milyen témákat kaptak a vizsgázók a németérettségi első részében?

Elsőként szeretnétek értesülni a középszintű németérettségi nem hivatalos, szaktanárok által kidolgozott megoldásairól? Itt találjátok folyamatosan frissülő összefoglalónkat.

A középszintű feladatsor 180 perces volt. A vizsga négy részből állt: az olvasott szöveg értését mérő feladatsor megoldására 60, a nyelvhelyességi tesztre és a hallott szöveg értésére 30-30, a fogalmazásokra pedig 60 percük volt a diákoknak, nyomtatott szótárt csak az utolsó résznél használhattak. A középszintű érettségi A2-B1-es szintnek felel meg.

Az olvasott szöveg értése vizsgarészben a reggeli fontosságáról, egy lovaglóiskoláról és egy fahíd újjáépítéséről szóló szövegeket kaptak a diákok, többek között kérdéseket és a válaszokat kell összepárosítaniuk és a szövegről szóló állításokat kell kiegészíteniük. A nyelvhelyességi rész szövegeinek témája az alvás, egy furcsa baleset és egy Európán átívelő utazás volt.

Az íráskészség részben egy meghívóra kellett reagálniuk a vizsgázóknak, illetve választaniuk kellett, hogy az "örömteli tanulásról" fejtik ki a véleményüket vagy egy külföldi nyári munkára jelentkeznek. Az eduline-nak nyilatkozó diákok és iskolatársaik nagy része az utóbbit választotta, mivel ott "be lehetett vetni a bemutatkozásnál használt tipikus mondatokat".

Dorka szerint az ötös biztos meglesz, de azért "jó lenne, ha 90 százalék fölött sikerülne". A tizenegyedikes diák a Budapesti Corvinus Egyetem kommunikáció és médiatudomány szakára jelentkezne, de azt tervezi, átnézi a külföldi egyetemek képzéseit is.

Révész Balázsnak, a zalaegerszegi Mindszenty József Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium végzős diákjának sem okozott problémát a feladatsor. Balázs az előző évek feladatlapjaival gyakorolt, szerinte az idei "körülbelül olyan volt, mint az eddigiek, a nyelvhelyességi rész talán még könnyebb is". "A hallott szöveg értése részben a harmadik feladatnál eléggé hadart a beszélő, de azért ki lehetett venni a jó választ" - mondta. A diák, aki a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem járműmérnöki szakát jelölte meg első helyen, ötösre számít.

A pécsi Kodály Zoltán Gimnázium diákjai szerint viszont a második rész most nehezebb volt, mint eddig. "Viszonylag könnyűek voltak a feladatok, a szövegértésnél sok időnk maradt, a nyelvhelyességnél viszont jól jött volna még néhány perc" - mondta Schmidt Fruzsina. Neki is az alvásproblémákról szóló szövegben szereplő ismeretlen szavakkal és a magnóhallgatás harmadik feladatával gyűlt meg a baja. "Abban sok hibám lett, de a 80 százalék biztos meglesz" - tette hozzá.

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.