Szerdán elindult a keresztféléves felvételi - összegyűjtöttük a legfontosabb információkat a jelentkezés menetéről, a szakokról és az árakról.
Meddig lehet jelentkezni a keresztféléves felvételire?
Jelentkezni elsősorban online, az e-felvételi rendszerében lehet, miután regisztráltatok a Felvin. A jelentkezési lapok leadásának és az eljárási díj befizetésének is november 15-e a határideje. A jelentkezéseteket november 23-ig kell hitelesítenetek. Ezután a hiányzó dokumentumokat, például a diplomátok másolatát 2015. január 8-ig még csatolhatjátok, és ugyaneddig egyszer módosíthatjátok a jelentkezési sorrendet is. A ponthatárokat január 22-én hirdetik ki.
Milyen szakokra lehet jelentkezni?
A keresztféléves felvételin nem minden felsőoktatási intézmény hirdetett meg szakokat, de így is több mint harminc egyetemre és főiskolára jelentkezhettek. A szakok listáját itt nézhetitek meg.
Mennyibe kerül a felvételi?
A jelentkezés alapdíja 9000 forint, ezért az összegért három helyet jelölhettek meg, a továbbiakért egyenként 2000 forintot kell még fizetnetek, és legfeljebb öt helyre adhatjátok be a jelentkezéseteket. Fontos, hogy ha ugyanannak a képzésnek az állami ösztöndíjas és a költségtérítéses formáját is megjelölitek, az nem kettő, hanem egy helynek számít.
Mennyit kell fizetni a legnépszerűbb szakokért?
Vezetés és szervezés, gépészmérnöki, vállalkozásfejlesztés, logisztikai menedzsment, marketing - ezek voltak a legnépszerűbb mesterszakok a tavalyi keresztféléves felvételin. Megnéztük, mennyit kell fizetni félévenként, ha az idei felvételin csak önköltséges helyet tudtok szerezni - itt olvashatjátok el cikkünket.
Pontszámítási szabályok a keresztféléves felvételin
Az alap- és osztatlan képzésekre, valamint a felsőoktatási szakképzésekre jelentkezők összesen 500 pontot szerezhetnek. Alap- és osztatlan szakokhoz legalább 260, felsőoktatási szakképzésekhez legalább 220 pontot kell gyűjtenetek - ennél kevesebb ponttal sem államilag támogatott, sem fizetős szakra, sem állami, sem magán- vagy alapítványi, sem egyházi felsőoktatási intézménybe nem kerülhettek be. A pontszámítási szabályokról szóló részletes összefoglalónkat itt olvashatjátok el.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Hiába lenne a cél az olvasás megszerettetése, egy rosszul megválasztott kötelező éppen az ellenkező hatást érheti el.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
