Mesterképzésre jelentkeztetek? Ilyenek lesznek a pontszámítási szabályok

Mesterképzésre jelentkeztetek a keresztféléves felvételin? Lássuk, milyenek a pontszámítási szabályok a mesterszakos felvételin, és milyen szempontok alapján rangsorolják a jelentkezőket.

  • Eduline
pixabay

A mesterszakos felvételinek nincsenek olyan egységes szabályai, mint az alap- és osztatlan szakos felvételinek - a pontos szabályokról ezért az adott MA- vagy MSc-képzést indító intézménynél kell keresnetek.

Van azonban néhány közös, minden egyetemre-főiskolára érvényes szabály. Az MA- vagy MSc-szakra jelentkezők maximum 100 pontot gyűjthetnek, a minimumponthatár 2018-ban is 50, vagyis akik ennél kevesebb pontot szereznek, sem állami ösztöndíjasként, sem önköltséges hallgatóként nem kezdhetik meg tanulmányaikat.

Arról, hogy mit vesznek figyelembe a pontszámításmál az egyetemek, arról itt olvashattok.

Keresztféléves felvételi: erre figyelni kell, csak így lesz érvényes a jelentkezésetek

A felvételi jelentkezési határidő lejárt, azonban a keresztféléves képzésekre felvételizőknek hitelesíteniük is kell jelentkezésüket. Erre a jelentkezési határidőt követően - amennyiben ezt még nem tettétek meg - 2018. november 20-ig van lehetőségetek. A felvételi jelentkezés a hitelesítés után válik érvényessé.

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.