Ilyenek a 2018-as pontszámítási szabályok mesterképzésen

Mesterképzésre jelentkeztetek? Lássuk, milyenek a pontszámítási szabályok a mesterszakos felvételin, ésmilyen szempontok alapján rangsorolják a jelentkezőket.

  • Eduline
pixabay.com

A mesterszakos felvételinek nincsenek olyan egységes szabályai, mint az

alap- és osztatlan szakos felvételinek

- a pontos szabályokról ezért az adott MA- vagy MSc-képzést indító intézménynél kell keresnetek.

Van azonban néhány közös, minden egyetemre-főiskolára érvényes szabály. Az MA- vagy MSc-szakra jelentkezők maximum 100 pontot gyűjthetnek, a minimumponthatár 2018-ban is 50, vagyis akik ennél kevesebb pontot szereznek, sem állami ösztöndíjasként, sem önköltséges hallgatóként nem kezdhetik meg tanulmányaikat.

A 2018-as felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Így húzzák meg a 2018-as felvételi ponthatáraitMilyen szakokon húzták a legmagasabb ponthatárokat a 2018-as felvételin, és milyen ponthatárokra lehet számítani idén? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk. Jelentkeztem egyetemre, több alapszakot is megjelöltem. Hol nézhetem meg, milyenek voltak a ponthatárok tavaly, és mitől függ, idén hány ponttal lehet majd bekerülni a különböző szakokra?

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.