Így pontozzák a szóbeli magyarérettségit

Van köztetek olyan, aki egy hét múlva már szóbelizni fog. Hogyan értékelik majd a magyarérettségit?

  • Eduline

MTI / Balázs Attila

Összesen ötven pontot szerezhettek a középszintű szóbelin, ebből huszonöt jár a tartalomért huszonöt az előadásmódért. A tartalom értékelésénél figyelembe veszik a nyelvtani, irodalmi és kulturális tájékozottságot, a tárgyi tudásotokat, a gondolatgazdagságot és a rendszerezést.

20-25 pontot érhettek el, ha jól tudjátok a tételt, és megfelelő példákat tudtok hozni. 10-19 pontot kaptok, ha többnyire önállóan és helyesen adjátok elő a tételt, de a tartalmi elemek néha bizonytalanok vagy hiányosak, esetleg felületesen vagy nem kapcsolódó dolgokról beszéltek. 1-9 pontot adnak, ha nem tudjátok megfelelően a kihúzott tételt, és a kérdező tanár segítségére van szükségetek. A töri szóbeli pontozásáról itt olvashattok.

Világos, tagolt szöveg- és mondatszerkesztést, jó lényegkiemelést, logikus érvelést, megfelelő szóhasználatot és érthető előadásmódot várnak el. 20-25 pontot önálló, folyamatos felelettel szerezhettek, fontos a pontos fogalmazás és a gazdag szókincs is. 10-19 pont között értékelnek, ha a felelet néha akadozó, és ha csak kisebb nyelvi, stilisztikai vagy szerkesztési hibák vannak. 1-9 pontot akkor kaptok, ha nincs jól felépített gondolatmenet, ha sokszor elakadtok vagy bizonytalanul érveltek. A nyolc legfontosabb kérdés és válasz a szóbeli érettségiről.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.