A középszintű írásbeli magyarérettségi négyórás, és két részből áll: a szövegértési feladatsorra 60, a szövegalkotásra pedig 180 percük van a diákoknak. Pénteken nemzetiségi nyelvekből érettségiztek a diákok: a hivatalos megoldásokat itt találjátok.
Mire kell figyelnetek?
A szövegértési feladatsorban a megadott mű általában kevésbé ismert. A teszt rövid választ igénylő vagy igaz-hamis kérdésekből áll, amelyek a szöveg tartalmára, vagy kiragadott kifejezések, szavak értelmezésére kérdeznek rá. Mivel ez a részt a szövegértést méri, érdemes figyelmesen elolvasni a feladatokat: a kérdés rossz értelmezésén pontok múlhatnak. Érdemes megnézni, hogy melyik válasszal hány pontot lehet szerezni – ha egy feladat három pontot ér, akkor valószínűleg három információt kell összegyűjteni.
A szövegalkotási részben három esszé közül kell választaniuk a diákoknak: érvelést, műelemzést vagy összehasonlító elemzést kell írniuk, 500-1500 szó terjedelemben. A legtöbben az első feladattípust választják, pedig korántsem ez a legegyszerűbb: figyelni kell arra, hogy a gondolatmenetnek legyen íve, és egyértelmű legyen, mi mellett foglal állást a szerző.
A szövegértési feladatsorra 40, az esszéfeladatra 60 pont jár (20-20 a nyelvi minőségre, a szerkezeti felépítésre, illetve a tartalomra). Értékes pontokat veszthettek, ha nem tagoljátok jól a szöveget, nem írtok bevezetést vagy befejezést - a végleges szöveg megírása előtt ezért érdemes vázlatot is készíteni. Helyesírási hibák miatt akár 15 pontot is levonhatnak a százból: a helyesírási szótár végig lehet használni: ha egy-egy alakban nem vagytok biztosak, ellenőrizzétek.
Ilyen az emelt szintű érettségi
Az emelt szintű írásbeli szintén 240 percig tart, egy nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsorból és három szövegalkotási feladatból áll - a diákoknak először egy műelemzést kell írniuk, majd egy jelenségre kell reflektálniuk, végül pedig egy gyakorlatias feladatot kell megoldaniuk. A vizsgázók a rendelkezésükre álló időt tetszésük szerint oszthatják meg, és a feladatok megoldásának sorrendjét is meghatározhatják.
Milyen feladatokra számíthattok?
A 2013-as tavaszi érettségi szövegértési feladatsorában Gósy Mária nyelvész a gyermeknyelv szóló tanulmányát kellett értelmezniük a diákoknak: kilenc feladatot kellett megoldaniuk. Az esszéfeladatban Leszek Kolakowski lengyel filozófus egyik művének részletével kapcsolatban kellett érvelő szöveget írniuk, egy Márai Sándor-elbeszélést kellett elemezniük, vagy egy Berzsenyi Dániel- és egy Vörösmarty Mihály-költeményt kellett összehasonlítaniuk.
A kétszintű érettségi 2005-ös bevezetése óta a legtöbbször Kosztolányi-verseket kellett elemezni a középszintű vizsgán, de József Attila-mű is háromszor szerepelt az írásbelin. Az elmúlt nyolc évben kétszer volt Petőfi Sándorral, Mikszáth Kálmánnal, Juhász Gyulával és Lázár Ervinnel kapcsolatos esszékérdés, de Füst Milán, Dsida Jenő, Márai Sándor, Tóth Árpád, Karinthy Frigyes és Vas István is volt már érettségi tétel.
A tavaszi emelt szintű írásbeli vizsgán Csokonai Vitéz Mihály életművével kapcsolatos feladatokat kellett megoldaniuk a diákoknak, a bevezető szöveg a Tüdőgyulladásomról című mű volt. A szövegalkotási részben egy hivatalos levelet kellett írni egy színháznak a diákönkormányzat nevében, Vas István Cambridge-i elégia című művét kellett elemezni, és arról kellett kellett fogalmazást írni, hogy egy ember gondolatai teljes mértékben átvehetők-e, tudássá alakíthatók-e.
A 2013. őszi érettségi vizsgaidőszakban 19 620-an érettségiznek. Az írásbeli vizsgák október 11-től október 25-ig tartanak. Az emelt szintű szóbeli vizsgák kezdete november 6., vége november 12., a középszintű szóbeli vizsgák időszaka november 21-29. A beosztást itt nézhetitek meg.
