Ez a tíz legnépszerűbb felsőoktatási szakképzés az idei felvételin

Melyek a legnépszerűbb felsőoktatási szakképzések a 2018-as felvételin? A következő táblázatban megnézhetitek, hogy a legnépszerűbb tíz ilyen képzésre hányan adták be a jelentkezésüket.

  • Eduline
PTE BTK

Összesen 10421-en jelentkeztek felsőoktatási szakképzésre 2018-ban, ebből 4875-en jelöltek meg ilyen képzést első helyen. Ezek közül a kereskedelem és marketing a legnépszerűbb szak, több mint 3000-en jelölték meg a jelentkezési lapon, 1170-en az első helyre sorolták ezt a képzést. A következő táblázatban megnézhetitek, hányan szeretnének bejutni felsőoktatási szakképzésekre.

KépzésÖsszes jelentkezőElső helyes jelentkezők
kereskedelem és marketing31741170
gazdálkodási és menedzsment2671857
turizmus-vendéglátás2114756
pénzügy és számvitel1668577
jogi1140473
programtervező informatikus686214
gazdaságinformatikus480111
mezőgazdasági465150
mérnökinformatikus464182
televíziós műsorkészítő339120

A különböző szakokon a jelentkezők által szerzett összpontszám alapján kialakított egységes rangsorolás, az intézmények kapacitása, valamint egyéb szempontok figyelembevételével várhatóan 2018. július 25-én határozzák meg a felvételi ponthatárokat.

A tavalyi (2017-es) hivatalos ponthatárokat itt nézhetitek meg, természetesen konkrét egyetem képzésére keresve. További képzések előzetes ponthatárairól pedig itt olvashattok.

A 2018-as felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Felvételizők, figyelem: itt az idei Pont Ott Parti összes helyszíne és programja

Holnap este kiderül, kit melyik egyetemre vagy főiskolára vettek fel. Mutatjuk, hol izgulhattok együtt a ponthatárhúzáskor: itt az összes idei Pont Ott Parti. Budapest Ahogy arról már korábban beszámoltunk, a Rio Budapest (1117 Budapest, Hengermalom út 133.) lesz az idei fővárosi Pont Ott Parti helyszíne, a programok délután háromtól kezdődnek, a belépés ingyenesek.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.