A Rákosi-korszak, a 60-70-es évek és az első világháború a töriérettségi második részében

A Rákosi-korszak, az 1960-70-es évek, Szent István, Hunyadi Mátyás, II. József, a jobbágyfelszabadítás, Németország az első világháborúban és a felvilágosodás témájában kell esszéket írniuk a diákoknak a középszintű töriérettségi második részében.

  • Eduline
Túry Gergely

A középszintű töriérettségi hivatalos megoldása

Az emelt szintű töriérettségi hivatalos megoldása

Az első rész nem hivatalos megoldása

A második rész nem hivatalos megoldása

Hunyadi Mátyás adópolitikája, Szent István államszervezete, a jobbágyfelszabadítás, II. József, a Rákosi-korszak iparfejlesztése és az 1960-70-es évek életkörülményei - ezek a témák szerepelnek a középszintű töriérettségi második részében, az esszéfeladatokban. A rövid, egyetemes történelemre vonatkozó kérdéseknél a diákok a felvilágosodás alapelvei és Németország első világháborús szerepe közül választhatnak.

A diákoknak a nyolc esszéfeladat közül hármat kell kiválasztaniuk és megoldaniuk: egy témának az egyetemes történelemhez kell kapcsolódnia, kettőnek pedig a magyar történelem megadott korszakaihoz. Utóbbi két téma közül az egyikről rövidebb (70-90 szavas), a másikról pedig hosszabb (150-160 szavas) fogalmazást kell írni.

A középszintű töriérettségi írásbeli része 180 perces és két részből áll, mindkettő 45-45 pontot ér, illetve mindkét feladatsort egyszerre kapják meg az érettségizők. Az első részben 10-12 rövid feladatot kell megoldani, ezek a szaknyelv ismeretét, a tárgyi tudást (évszámok, nevek, topográfia) ellenőrzik, általában szövegeket, képeket vagy diagramokat kell értelmezni.

Itt találjátok folyamatosan frissülő tudósításunkat a töriérettségiről - a vizsga után jövünk a nem hivatalos megoldásokkal!

A Nyugat-római birodalom, a reformáció, a török hódítás, az osztrák-magyar kiegyezés, Magyarország XX. századi történelme, a jelenkori népességrobbanás és az ENSZ a töriérettségi első részében.

Több kérdés elég nehéz, puszta szövegértéssel pedig már nem lehet megoldani a feladatsort - tanári vélemény a középszintű töriérettségi első részéről.

Ezzel felhúzható az eredmény - tanári vélemény a második részről.

Galéria: ma a töriatlasz az érettségizők legjobb barátja

Fellégeztek az eduline-nak nyilatkozó diákok

Az írásbeli feladatsort mintegy 60 százalékban a magyar, 40 százalékban pedig az egyetemes történelemhez kapcsolódó feladatok alkotják. Az összes feladat mintegy 50 százalékát a 19. és a 20. század történelme adja. A vizsgázók a saját középiskolai történelmi atlaszukat, továbbá vizsgacsoportonként legalább három példány helyesírási szótárt használhatnak.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.