Számtani és mértani sorozat, trigonometria, térgeometria, kombinatorika - ilyen témakörökből kaptak feladatokat a diákok a középszintű matekérettségi második részében.
Az eduline-nak nyilatkozó szaktanár szerint a második résszel sok diáknak lehet gondja, ugyanis mindegyik feladatnak vannak olyan részei, amelyek nehezebbek, és amelyeken el lehet bukni. "Első ránézésre mindegyik példa könnyűnek tűnik, aztán minden érettségiző rájön, hogy valamelyik részben van egy nagy csavar" - mondta, hozzátéve: a középszintű teszt utolsó három, választható feladata közül az egyik nehezen értelmezhető, van olyan eleme, amely kifejezetten szokatlan.
Az idén is szerepel a tesztben az egyik legnehezebb témakör, a koordinátageometria. Korábban több matektanár azt mondta az eduline-nak, hogy ezek a feladatok a végzősök többségének komoly problémát jelentenek.
Itt van az első rész nem hivatalos megoldása!
A középszintű matekérettségi második részének nem hivatalos megoldása.
Itt találjátok folyamatosan frissülő tudósításunkat a matekérettségiről. Itt az első infó a középszintű matekérettségi első részéről: kellemetlen meglepetés érheti a diákokat.
A diákok összesen 180 percet kapnak a középszintű matekérettségi megoldására. Először az I. feladatlap tizenkét kérdését kell megválaszolniuk 45 perc alatt - ez a rész elsősorban az alapfogalmak, definíciók, egyszerű összefüggések ismeretét ellenőrzi, a válaszokért legfeljebb 30 pontot lehet kapni.
A II. feladatlapra 135 perce lesz a vizsgázóknak, maximum 70 pontot gyűjthetnek. Összesen öt feladatot kell megoldani: három, egyenként 9-14 pontosat, valamint két, 17 pontos feladatot - utóbbinál van némi választási lehetőség is, három példa közül kell kiválasztani a két legszimpatikusabbat. A II. feladatlap feladatai összetettek, több részkérdésből állnak, és több témakört érintenek.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
