Számtani és mértani sorozat, trigonometria, térgeometria, kombinatorika - ilyen témakörökből kaptak feladatokat a diákok a középszintű matekérettségi második részében.
Az eduline-nak nyilatkozó szaktanár szerint a második résszel sok diáknak lehet gondja, ugyanis mindegyik feladatnak vannak olyan részei, amelyek nehezebbek, és amelyeken el lehet bukni. "Első ránézésre mindegyik példa könnyűnek tűnik, aztán minden érettségiző rájön, hogy valamelyik részben van egy nagy csavar" - mondta, hozzátéve: a középszintű teszt utolsó három, választható feladata közül az egyik nehezen értelmezhető, van olyan eleme, amely kifejezetten szokatlan.
Az idén is szerepel a tesztben az egyik legnehezebb témakör, a koordinátageometria. Korábban több matektanár azt mondta az eduline-nak, hogy ezek a feladatok a végzősök többségének komoly problémát jelentenek.
Itt van az első rész nem hivatalos megoldása!
A középszintű matekérettségi második részének nem hivatalos megoldása.
Itt találjátok folyamatosan frissülő tudósításunkat a matekérettségiről. Itt az első infó a középszintű matekérettségi első részéről: kellemetlen meglepetés érheti a diákokat.
A diákok összesen 180 percet kapnak a középszintű matekérettségi megoldására. Először az I. feladatlap tizenkét kérdését kell megválaszolniuk 45 perc alatt - ez a rész elsősorban az alapfogalmak, definíciók, egyszerű összefüggések ismeretét ellenőrzi, a válaszokért legfeljebb 30 pontot lehet kapni.
A II. feladatlapra 135 perce lesz a vizsgázóknak, maximum 70 pontot gyűjthetnek. Összesen öt feladatot kell megoldani: három, egyenként 9-14 pontosat, valamint két, 17 pontos feladatot - utóbbinál van némi választási lehetőség is, három példa közül kell kiválasztani a két legszimpatikusabbat. A II. feladatlap feladatai összetettek, több részkérdésből állnak, és több témakört érintenek.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
