Felvételi pontszámítási szabályok: csak ezek a középiskolai jegyek számítanak

Milyen középiskolai jegyeket váltanak pontokra a 2017-es egyetemi-főiskolai felvételin? Íme, az összes infó.

  • Eduline

A magyar, a matek, a történelem és az idegen nyelv mellett valamelyik természettudományos tárgy eredményét is figyelembe veszik a felsőoktatási felvételin.

Természettudományos tárgyak

Természettudományos tárgy a biológia, a földrajz, a kémia, a fizika, a természetismeret és természettudomány. Ha nem volt olyan természettudományos tárgyatok, amelyet legalább két évig tanultatok, két − legalább egy évig tanult − természettudományos tárgy év végi jegyeivel is számolhattok.

Nyelvtan, irodalom: átlagolni kell

Magyar nyelv és irodalomból (vagy nemzetiségi nyelv és irodalomból) évente a két osztályzat számtani átlagát kerekítés nélkül kell figyelembe venni.

Csak a középiskola eredmények számítanak

A felvételi tájékoztató felhívja a figyelmet, hogy "a tanulmányi pontokba kizárólag a középfokú tanulmányok során megszerzett eredmények számíthatók be, azaz a 9-12. évfolyam (nyelvi előkészítő év esetében a 9-13. évfolyam) eredményei! Nem számíthatók be a 6 vagy 8 osztályos középiskolában, de még az alapfokú oktatás-nevelés szakaszában (azaz 5-8. évfolyamon) megszerzett eredmények, valamint a szakmunkásképzésben megszerzett bizonyítványokban található osztályzatok".

Faktra is jártatok?

Ha az adott tantárgyat az utolsó két félévben hivatalos fakultáción is tanultátok, a pontszámításkor azt az érdemjegyet kell figyelembe venni, amelyik a kedvezőbb - olvasható a felvételi tájékoztatóban.

Hogyan kell kalkulálni?

Az öt fő tárgyból szerzett (utolsó két év végi) érdemjegyeket kell összeadni, majd duplázni - így maximum 100 pontot szerezhetnek.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.