Több ezer diákra vár fontos vizsga, kezdődik az őszi érettségi

Október 15-én a magyar nyelv és irodalom és a magyar mint idegen nyelv írásbeli vizsgáival kezdődik az őszi érettségi.

  • Eduline
Túry Gergely

A 2005-ben bevezetett kétszintű érettségi vizsgarendszer 29. vizsgaidőszakában 166 helyszínen 8 018-an érettségiznek. Az érettségi vizsgákat az erre kijelölt középiskolák és a kormányhivatalok szervezik, lebonyolításukban 135 érettségivizsga-bizottság működik közre – írja az Oktatási Hivatal.

Az írásbeli vizsgákat október 15. és október 29., az emelt szintű szóbeli vizsgákat november 8. és 12., a középszintű szóbeliket pedig november 19. és 23. között tartják. A diákok várhatóan több mint 9 600 vizsgát tesznek: mintegy 4 100-at emelt, 5 500-at pedig középszinten. A jelentkezők választásai alapján ebben a vizsgaidőszakban – az idegen nyelven teljesíthető vizsgatárgyakat (pl. történelem, matematika) külön számolva – középszintű érettségit 77, emelt szintűt pedig 41 tantárgyból tesznek.

Az őszi érettségi vizsgaidőszakban rendes, szintemelő, kiegészítő, ismétlő, pótló és javító vizsgára lehetett jelentkezni. A szintemelő, a javító és a rendes vizsgák aránya lesz a legnagyobb: 32, 27, illetve 23%; az ismétlő és a kiegészítő vizsgák aránya 13%, illetve 4%; a pótló vizsgáké 1%.

Mikor kezdődik a 2018-as őszi érettségi? Itt az összes vizsga

Pontosan mikor kezdődik a 2018-as őszi érettségi szezon? Itt a teljes lista és a vizsgák időpontjai: Hamarosan kezdődik az ősz és vele a 2018-as őszi érettségi is. Az őszi írásbeli érettségik pontosabban 2018. október 12-én kezdődnek a nemzetiségi nyelvi és irodalmi vizsgával, és a fizikával zárulnak, 2018. október 29-én.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.