Nyolcezer diákra vár vizsga a következő napokban - kezdődik az őszi érettségi

A nemzetiségi nyelv és irodalom tárgyak írásbeli vizsgáival ma elkezdődik a 2016/2017-es tanév őszi érettségi időszaka.

  • MTI
Mónus Márton
Az Oktatási Hivatal közleménye szerint október 14. és november 25. között a vizsgaszervezésre kijelölt középiskolákban (és a 20 kormányhivatal szervezésében) 151 vizsgahelyszínen 8 857 diák érettségizik. Az idei őszi érettségiről mi is beszámolunk, keressétek legfrissebb híreinket itt.

A vizsgák 145 érettségi bizottság közreműködésével zajlanak majd. Az írásbeli vizsgák október 14-étől október 27-éig tartanak. Az emelt szintű szóbeli vizsgák kezdete november 10., vége november 14., a középszintű szóbeli vizsgák időszaka november 21-25.

A hivatal tájékoztatása szerint a diákok együttesen több mint 11 ezer vizsgát tesznek le. A 11 ezer vizsgából (kerekítve) 3 700 vizsga emelt szintű, 7 300 pedig középszintű vizsga.

A tavaly őszi vizsgaidőszakhoz képest az emelt szintű vizsgák száma 16 százalékkal nőtt, míg a középszintű vizsgáké 8 százalékkal csökkent. A változás oka az összes vizsgán belül a javító vizsgák számának csökkenése, és a szintemelő, valamint az ismétlő vizsgák számának növekedése - írták.

A vizsgatárgyak köre és az egyes tárgyak részletes követelményei nem változtak - közölte a hivatal.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.