Magyarból érettségiznek ma a vizsgázók, négyórás vizsga vár rájuk

Hétfőn a magyarvizsgával folytatódik a 2017-es őszi érettségi szezon, amely egészen november végéig tart.

  • Eduline
Túry Gergely

A középszinten érettségizőknek a következő 90 percben meg kell oldaniuk egy szövegértési feladatsort - a szöveg, amely alapján kérdésekre kell válaszolni, 700-1000 szavas, vagyis valamivel rövidebb, mint az előző években.

Az írásbeli első részére azonban az eddigi 60 helyett 90 percet kapnak a diákok, a szövegértési feladatsort ugyanis két szövegalkotási feladat követi. A vizsgázóknak az "érvelés" és a "köznapi szövegalkotás" közül kell választaniuk, csak az egyik feladatot kell megoldaniuk, egy 120-200 szavas szöveg megírásával.

A második rész két műértelmező szövegalkotási feladatot tartalmaz: 150 perc alatt kell írni egy 400-800 szavas esszét. A diákok döntik el, hogy vagy egy megadott művet elemeznek a feladat szempontjainak megfelelően, vagy két megadott művet hasonlítanak össze a feladat utasításai alapján.

Megvan, hányan érettségiznek a következő hetekben

Pénteken a nemzetiségi nyelv és irodalom írásbelivel kezdődik a 2017-es őszi érettségi, összesen 8076-an vizsgáznak a következő hetekben. A 2005-ben bevezetett kétszintű érettségi vizsgarendszer 27. vizsgaidőszakában 161 helyszínen 8 076-an érettségiznek. Az érettségi vizsgákat az erre kijelölt középiskolák és a 20 fővárosi, illetve megyei kormányhivatal szervezi.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.