Pontszámítási szabályok: marad a duplázás?

Már lehet jelentkezni a 2019 februárjában induló felsőoktatási képzésekre. De vajon változtak-e a pontszámítási szabályok?

  • Eduline
pixabay

Szeretnék jelentkezni egyetemre, de a középiskolai jegyeim elég gyengék. Korábban lehetett duplázni az érettségi pontokat – még mindig van erre lehetőség?

Az idei keresztféléves felvételin is lehet „duplázni”, vagyis az alap- és osztalan szakokon kétféleképpen lehet kalkulálni a pontokkal.

Vagy össze kell adni a középiskolai érdemjegyek és az érettségi vizsgák átlageredménye alapján kapott tanulmányi pontokat és az érettségi pontokat (ez utóbbi a kiválasztott szakon kötelező vagy választható két érettségi tárgy százalékos eredményének összege, például egy 75 százalékos magyarérettségi és egy 81 százalékos angolérettségi alapján 156 érettségi pontot kaphattok).

A másik számítási mód, hogy megduplázzák az érettségi pontokat. Akármelyik számítási módszert is használjátok, a végeredményhez kell hozzáadni a többletpontokat.

A két számítási mód közül mindig azt választják, amely a felvételiző számára előnyösebb.

Milyen szakokra lehet jelentkezni a keresztféléves felvételin?

Keresztféléves felvételire jelentkeznétek? Mutatjuk, hol találjátok a meghirdetett szakokat. Újabb lehetőségetek nyílt bejutni valamelyik egyetem vagy főiskola szakára, ugyanis elindult a 2019-es keresztféléves felvételi. Itt megnézhetitek, indul-e olyan szak, amelyre jelentkeznétek. Jelentkezni az E-felvételi rendszerében kell, amelynek határideje 2018. november 15.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.