Elindult a felvételi, itt van minden, amit tudni kell a keresztféléves jelentkezésről

Elindult a 2016-os keresztféléves felsőoktatási felvételi eljárás. A februárban induló képzésekre 2015. november 15-ig lehet jelentkezni. Itt vannak a részletek.

  • Eduline
Shutterstock

Határidők

Jelentkezni elsősorban online, az e-felvételi rendszerében lehet, miután regisztráltatok a Felvin. A jelentkezési lapok leadásának és az eljárási díj befizetésének is november 15-e a határideje. A jelentkezéseteket november 23-ig kell hitelesítenetek. Ezután a hiányzó dokumentumokat, például a diplomátok másolatát 2015. január 6-ig még csatolhatjátok, és ugyaneddig egyszer módosíthatjátok a jelentkezési sorrendet is. A ponthatárokat január 20-án hirdetik ki.

A felvételi szabályai

A jelentkezés alapdíja 9000 forint, amiért három helyet jelölhettek meg, a továbbiakért egyenként 2000 forintot kell még fizetnetek, és legfeljebb öt helyre adhatjátok be a jelentkezéseteket. Fontos, hogy ha ugyanannak a képzésnek az állami ösztöndíjas és a költségtérítéses formáját is megjelölitek, az nem kettő, hanem egy helynek számít.

A felvételihez csatolnotok kell a tanulmányi eredményt és a végzettséget igazoló dokumentumaitokat (középiskolai vagy érettségi bizonyítvány, diploma), nyelvvizsga-bizonyítványaitokat, a versenyeredményeiteket igazoló oklevelek másolatát, illetve minden más többletpontra jogosító igazolást. Az eljárás részleteiről a felvételi tájékoztatóban olvashattok.

Milyen képzésre jelentkezhettek?

A keresztféléves felvételi eljárásban nem minden intézmény indít képzéseket, de így is több mint harminc egyetemre és főiskolára jelentkezhettek. A képzések listáját itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.